Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében

A felszín alatti vízforgalom 203 Tekintettel arra, hogy az átadási hosszban agyag és riolittufa egyaránt előfordul, így a Bükk-hegységből horizontálisan átadódható vízhozamot Q

h = Зн-4 l/s értékben valószínűsíthetjük, mely gyakorlatilag elhanyagolható. A mélykarsztból vertikálisan átadódó vízhozamot a bogácsi rög déli peremére határoztuk meg. Itt a rögöt határoló vető a teljes fedő rétegsort is eléri. Feltételezhető, hogy a törés mentén, a fedőkőzetekben is olyan repedések (zúzott zóna) keletkeztek, melyek lehetővé teszik a karsztvíz feláramlását a pannon rétegekbe. A feláramló hozam becslésénél az alábbi feltevésekből indultunk ki: a karsztvíz piezometrikus szintje 172 m A. f., a pannon vízszintje 140 m A. f., a rétegvastagság 500 m. A zúzott zóna szélességét 10 m-ben határoztuk meg. A vertikális gradiens /„ = 0,6, a zóna k

v tényezőjét pedig 105-ь10~

6 m/s értékben valószínűsítettük. A Q

v=F-k

v.I

v (11) összefüggés alapján a vetőzónán át, a pannont tápláló víz hozamát <2 = 90 + 900 l/s értékre tehetjük. Megvizsgálva a pannonra vonatkozó védőréteget, az a feltételezett vetőzóna mentén 2 m/atm körüli értékben határozható meg. Ez az érték a valóságban ennél kisebb lehet, tekintve, hogy — az oligocén agyag helyenként homokos kifejlődésű és — a vetőzóna mentén néhol hiányzik. Figyelembe véve azt a bányászatban ismert tényt, hogy 2 m/atm, vagy ennél kisebb védőréteggel rendelkező területeken jelentősebb vízbetörések adódnak, így a feláramlás ténye — ilyen védőréteg-viszonyok mellett — bizonyítottnak látszik. i. V felszín alatti vizek kapcsolata, a teriilet valószínűsített vízmérlege Az egyes vízfajták vízmérlegéből összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy — a talajvíz esetében a területről horizontálisan több víz távozik el, mint amit a beszivárgás pótolni tud, — a rétegvizek függőleges vízforgalmuk miatt képesek a talajvízhiány kiegyenlítésére, ugyanakkor a rétegződés irányában az Alföld felé is távozik el a rétegvíz. A rétegvizek horizontális és vertikális vízforgalmának a felszínen nincs utánpótlódási területe, a teljes vízforgalomban hiány mutatkozik, — a karsztvízből a vetőzónák mentén a pannon rétegekbe feláramlás történhet és ez a hozam képes kiegyenlíteni a rétegvízforgalom teljes hiányát. Mindezek alapján elmondható, hogy — a rétegvizek a Bükk-hegység vizsgált területre eső peremén a felfelé áramló termálkarsztvízből kaphatják utánpótlódásukat, míg a rétegvíz egy része az Alföld felé távozik, a másik része pedig a „homokablakokon" át, a talajvizet táplálja;