Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében
194 Böcker Tivadar és szerzőtársai IV. táblázat Az <'<| y es földtani képződmények horizontális (k) szivár(]úsi tényezői Kőzettípus k h (m/s) Kőzettípus 10-' 10-« 10"» ю-« 10-' Negyedkor homok homokos kavics áthalmozott riolittufa Pannon homok agyagos homok Miocén riolituffa Oligocén agyag (10-«) Triász-eocén karbonátos összlet Negyedkor homok homokos kavics áthalmozott riolittufa Pannon homok agyagos homok Miocén riolituffa Oligocén agyag (10-«) Triász-eocén karbonátos összlet Negyedkor homok homokos kavics áthalmozott riolittufa Pannon homok agyagos homok Miocén riolituffa Oligocén agyag (10-«) Triász-eocén karbonátos összlet Negyedkor homok homokos kavics áthalmozott riolittufa Pannon homok agyagos homok Miocén riolituffa Oligocén agyag (10-«) Triász-eocén karbonátos összlet Negyedkor homok homokos kavics áthalmozott riolittufa Pannon homok agyagos homok Miocén riolituffa Oligocén agyag (10-«) Triász-eocén karbonátos összlet 0,9 feletti korrelációs tényezőt eredményezett. Ennek alapján a területünkön levő homokrétegek szivárgási tényezőit 106 —10~ 5 m/s, míg a kavicsoshomok-rétegekét 10~ 4 —10~ 3 m/s szivárgásitényező-határokkal jellemezhetjük. A pannon rétegek horizontális vízvezetőképességének értékelésére alapul vettük a részletes jelentés, valamint a víztermelő kutak adatait. A kőzetviszonyoktól függően a Ah horizontális szivárgási tényező 103 és 10~ 7 m/s széles határok között változhat. A függőleges áteresztőképesség az egész összletre vonatkozóan több nagyságrenddel kisebb is lehet, mint a horizontális. A Bükk-hegység keleti részén, 1971-ben végzett forráskutatásaink alapján, a mikrorepedezett — tehát oldásos üregekkel és tektonikus hasadékokkal nem rendelkező — karbonátos kőzet esetében 106 m/s szivárgási tényező adódott. Az ép riolittufa az irodalom, valmint néhány minta tanulmányozása után, igen alacsony fokú mikrorepedéseket tartalmaz. A repedések átlagos értékét 30 finak felvéve, a riolittufára 107 m/s szivárgási tényezőt valószínűsíthetünk. Az áthalmozódott riolittufa szivárgási tényezője azonban helyenként elérheti a 10-3 m/s-ot is. Az oligocén rétegösszletre vonatkozóan irodalmi adatok alapján 10~ 9 m/s szivárgási tényezőt fogadtunk el a további számításainkhoz. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy azokon a területeken, ahol a vetők a teljes oligocén és miocén rétegösszletet érték, a zúzott zónákban a horizontális és még inkább a vertikális szivárgási tényezők — mind a riolittufa, mind pedig az agyag esetében — több nagyságrenddel is nagyobbak lehetnek.
