Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata

A települések csapadék-csatornázása 9 (mm/ó vagy l/s-ha) «a I © Leff veff A grafikon csupán hozzávetőleges tájékozódásra alkalmas, de igen jól érzékelteti a vízzáró felületek arányának fontosságát a mértékadó hidraulikai igénybevétel meghatározásakor. Shacike, Geyer és Knapp [15] azt vizsgálták, hogy a városi lefolyási tényező mely területi jellemzőkkel hozható összefüggésbe. Azt találták 38 vízgyűjtő területről öszszegyűjtött adatok regresszió analízise alapján, hogy a lefolyási tényező elsősorban a vízgyűjtő terület vízzáró felületi tényezőjétől függ; és értékét ezenkívül csupán a főcsatorna átlagos esése (J) befolyásolja. Vizsgálatuk eredményét a a = 0,14 + 0,64R + 0,05.7 (2) képlet fejezi ki. A képlet érvényességi határai: R> 0,08 0,5%<J<6%

2 Wiesmann [20|, Askew [1], Seaburn [16] és még mások foglalkoztak az összgyülekezési idő (t

c), vagy valamilyen más jellemző idő, főként a késleltetési idő (t

L) számításával és a városiasodás következtében várható változásával. A külföldi kutatások áttekintése előtt röviden vizsgáljuk meg a 3. ábrán az időtényezők értelmezését. Osszegyülekezési időnek nevezzük a csapadék kezdetétől az árhullám csúcshozamának megjelenéséig eltelt időt. Késleltetési időnek pedig a csapadékhullám súlypontja és az ebből keletkező árhullám súlypontja közötti időtartamot nevezzük. Mindkét időtartam meghatározására több módszert is kidolgoztak. 3. ábra. A késleltetési és az osszegyülekezési idő értelmezése Fig. 3. Interpretation of the retention- and accumulation time. 1 — rainfall intensity, 2 = =

runoff, 3 = time Abb. 3. Interpretation der Verzögerungs- und der Versammlungs-Zeitdauer. 1 = Intensität des Niederschlages, 2 = Abfluss, 3 = Zeit 2 Kérdés, miért szükséges a racionális módszer lefolyási tényezőjének számításával törődni, mikor azt állítottuk — és az USA vezető hidrológusai és egyetértenek ezzel —, hogy a lefolyási tényező nem korszerű hidrológiai paraméter? Említettük korábban, hogy a racionális számítás igen elterjedt a mérnöki gyakorlatban az egész világon. Még az Egyesült államok kutatói is nehézséget éreznek a hidrológiai kutatás újabb eredményeinek közreadása során, mert a megszokottság és könnyű kezelhetőség széles körben fenntartja a racionális módszert. Jones az USA Városi Vízgazdálkodási Kutatási Bizottság elnöke állapította meg cikkében [9], hogy a jelek szerint a különféle egységnyi árhullám, vagy más árhullám-közelítés feltételezhetően ki fogja szorítani a racionális módszert a csapadékcsatornázás tervezőinek gyakorlatából. De még nem érték meg az új módszerek a széles körű alkalmazásra. E megállapításból következik, hogy nem szabad kiirtanunk a gyakorlatból az elterjedt módszert addig, míg jobban nem tudunk az alkalmazók kezébe adni. Ilyen megfontolásból vizsgálták az USA kutatói a lefolyási tényező számításának lehetőségét.