Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Salamin András: A Zagyva és a Tarna 1974. október havi rendkívüli árvize

A Zagyva és Tarna árvize 1Ő3 A rendkívüli lefolyást eredményező október 19—21. közötti időszak csapadéka tulajdonképpen két napra koncentrálódott. Október 19-én csupán a Mátra tetején hullott 15—20 mm, a vízgyűjtő többi részén nem esett számottevő csapadék. Az október 20-i (vasárnapi) csapadékadatok már igen nagy esőről tanúskodnak. A csapadék területi megoszlását — amit a 66 db OMI csapadékészlelő adatai alapján kielégítő pontossággal lehetett jellemezni, — a szerkesztett izohiéta vonalak jól szemléltetik. A vasárnapi eső elsősorban a Mátrában jelentett kiadós csapadékot, csúcsértékben (Mátraszentlászló térségében) megközelítette a 100 mm-t. A Mátrától nyugati irányban is jelentős csapadék esett (30—40 mm), de ez nem okozott jelentős lefolyást. A vasárnapi csapadék elsősorban a Parádi Tarna, a Gyöngyös-patak felső, a Tarnóca és Bene-patakok felső, valamint a Felső-Zagyva balparti mellékágainak vízgyűjtőjére hullott, s ott okozott jelentős lefolyást. A vízgyűjtő déli része nem kapott számottevő csapadékot. A vasárnapi nagy csapadékot — mely önmagában is rendkívüli eseményt jelentett — követte az október 21-i rendkívüli eső. Az eső területi megoszlásának jellemzője, hogy a csapadék viszonylag kis területen: a Mátrában, és ott is elsősorban a Mátra magasabb területein, valamint északi és keleti lejtőin hullott le, a vízgyűjtő többi részén nem volt jelentős csapadék. A csapadék csúcsértéke meghaladta a 70 mm-t (Kékestető), míg a területi átlag (30 mm) elmaradt az előző napi területi átlagtól (38 mm). A háromnapos csapadék összegének területi megoszlását a 3. ábra szemlélteti. A területi megoszlás igen egyenetlen, ami nehezítette a lefolyás részletes kiértékelését. A háromnapos csapadék időbeni megoszlásának jellemzéséhez csupán a Kékestetőn működő csapadékíró adatai adtak némi támpontot. Ezek az adatok a területi szélsőértékek időbeni megoszlását jellemezték, így a csapadékíróval előállított intenzitásidősor elsősorban a Mátra lefolyási viszonyainak elemzésénél jelentett segítséget (4. ábra). d) A vízállásidősorok jellemzése A vízrendszer lefolyási viszonyait jellemző információk közül mennyiség szempontjából a legfontosabbak a különböző szelvények vízállásidősorai. Ezek a vízállásidősorok vízhozammérések, illetve vízhozamgörbék nélkül is igen hasznosak az árhullámok levonulási jellemzésénél, a levonulási időértékek meghatározásánál. A részletes adatgyűjtés és értékelés alapján 23 szelvényben sikerült folyamatos vízátlásidősort előállítani. A Zagyva-Tarna vízrendszer Jásztelek feletti vízgyűjtőjén az alábbi szelvényekben állítottunk elő órás, illetve kétórás értékekből álló vízállásidősort : — a Tarna rendszerében: (ÉVIZIG észlelések) Jászjákóhalma (Tarna), Jászdózsa (Tarna), Tarnaörs Zaránk (Tarna), Tarnaméro (Tarna), Kál (Tarna) Verpelét (Tarna), Sírok (Tarna), Visznek (Gyöngyös p.), Tarnazsadány (Tarnóca p.), Nagyfüged (Bene p.), — a Felső-Zagyva rendszerében : Jászberény (Zagyva), Szentlőrinckáta (Zagyva), Hatvan (Zagyva), Apc (Zagyva), Pásztó (Zagyva), Maconka (Zagyva), Nemti (Zagyva), Kísterenye (Tarján p.), Ecseg (Szuha p.), Galgamácsa (Galga p.), — a Zagyván Jásztelek szelvényében (KÜTIVIZIG észlelése). A vízrendszer 23 szelvényében előállított vízállásidősor értékelésének legfonto-