Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Salamin András: A Zagyva és a Tarna 1974. október havi rendkívüli árvize

152 Salamin András adatok a maximális csapadék napon belüli intenzitásmegoszlásának jellemzésére szolgáltak (1. ábra). A vízrendszer lefolyási viszonyinak legfontosabb jellemzőit, a vízállásidősorokat a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságok bocsájtották rendelkezésre. Az árvíz időtartama alatt sűrített (kétóránkénti) vízállás-leolvasásokat kiegészítettük a VITUKI vízállásrajzolóinak adataival (Galgamácsa stb.). A vízállásidősorok előállításában nagy szerepet játszottak a ZT VSZR már kihelyezett vízszintérzékelői, melyek még nem voltak bekapcsolva a távmérőrendszerbe, de helyi adatrögzítést — negyedóránkénti vízállásrögzítést lyukszalagra — már végeztek (Pásztó, Maconka, Kisterenye). Az árvíz alatt vízhozamméréseket а VITUKI, a KÖT1VIZ1G, illetve vízhozambecsléseket a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) végzett. Ezek az adatok igen fontos információk az egyes szelvények vízhozamgörbéinek szerkesztésénél. A feldolgozás fontos adatait jelentették a Felső-Zagyva területén kismértékben, a Tarna völgyében nagy mértékben a mederből kitépett vízfolyások által elöntött területekre vonatkozó részletes felmérések. E felméréseket az ÉVIZIG, valamint a KÖVIZIG bocsájtotta rendelkezésünkre. Ezek az elöntésekre vonatkozó adatok hasznos segítséget adtak a teljes vízrendszer vízforgalmának időbeni jellemzésénél. Végezetül igen hasznosak voltak az árvíz alatti helyszíni megfigyelések és helyszíni szemlék, melyek lehetőséget adtak a hiányzó adatok becslésére. I)) A részletes vizsgálat felépítése A hidrológiai, hidraulikai vizsgálat célja a vízrendszer minél több szelvényében előállítani az október 19—21 közötti csapadék okozta árhullámképeket (vízhozamidősorokat), illetve meghatározni az árhullám vonulását jellemző legfontosabb paramétereket. Mivel a viszonylag sok vízfolyásszelvényben észlelt vízállásidősor mellett igen kevés vízhozammérést végeztek, a vízhozamidősorok előállítása komoly nehézséggel járt. A teljes lefolyás jellemzésénél igyekeztünk a mért, illetve észlelt adatok információtartalmát minél jobban kihasználni, ennek érdekében összetett vizsgálati módszert dolgoztunk ki. Az alkalmazott módszer lényegét a következőkben foglaljuk össze: — a vizsgálat első fontos lépése a rendkívüli lefolyást kiváltó, illetve az azt megelőző csapadék területi és időbeni jellemzése; - a vizsgálat második lépése a vízrendszer két fő ágán, a Felső-Zagyván, valamint a Tárnán a lefolyt vízmennyiség hosz-szelvényének meghatározása, természetesen figyelembe véve a mederből kilépett vízmennyiségeket is; — a vizsgálat harmadik, s egyben legnehezebb része az egyes szelvényekre vonatkozó vízmennyiség ismeretében a szelvények vízhozamgörbéjének, illetve vízhozamidősorának meghatározása. Az egyes lépéseknél törekedt ünk arra, hogy a kevés mért adat alapján végzett, fizikai megfontolásokra épülő részletes számításainkat más módszerekkel számított értékekkel ellenőrizzük.