Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

KÖNYVISMERTETÉS GYÖRGY ISTVÁN: VlZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE Ismerteti: IHRIG DÉNES Műszaki Könyvkiadó kiadása, készült az Egyetemi Nyomdában, Budapest, 1974, 1652 oldal 1524 ábra Az 1973. és 1974. év kiemelkedően gazdag volt a vízgazdálkodási munkákról szóló átfogó, széles kört felölelő könyvek megjelenését illetőleg. Az 1945. év óta — melyet hazánkban a vízgazdálkodási munkák új korszakának kezdeteként jelölhetünk meg — mindinkább kialakultak azok az igények és ennek következtében azok a tervek, azok a munkák, melyek a jövő vízgazdálkodását, mint földünk nélkülözhetetlen és legnagyobb anyagával egyben energiahordozójával való gazdálkodást megszabják. Ezt a két évet megelőző évek már megérlelték a jövő magyar vízgazdálkodásának és ennek keretében a vízépítésnek alapjait, eszközeit és módszereit, amelyet a komplex vízgazdálkodás mindinkább kifejlődő követelményeinek megfelelően részletesen ma már meghatározhatók és könyvben összefoglalhatók. A könyv szerkesztője ezt a következő szavakban fogalmazta meg: ,,A vízgazdálkodás mindjobban növekvő feladatai és ennek megfelelően az egyre több új vízügyi létesítmény építése, valamint a vízügy területén szakmailag mindinkább tagozódó mérnöki munka napjainkban már megkövetelte egy ilyen könyv megjelenését." Ha megnézzük az elmúlt két év könyvkiadványait, akkor ez — kissé kiegészülve — mindinkább látható. Itt most három könyvet kívánok megemlíteni. Közülük az első a múlt eseményeit, módszereit, gazdasági vonatkozásait, vagyis azt, melyre a jelen és jövő vízgazdálkodása felépül, a vízgazdálkodás legfontosabb tevékenységének, a szabályozásának történetét foglalta össze, és tárta fel azokat a már befolyásolt természeti adottságokat, azok vízgazdálkodásilag megváltozott formáját, melyek a jövő feladatainak módszereit befolyásolják. A második

1 a vízgazdálkodás különleges — az általános mélyépítési feladatoktól legnagyobb részt eltérő építési sajátosságokkal rendelkező — létesítményeinek építésével — foglalkozik. Az eltérő jelleg indokolta, hogy mielőbb olyan nagy — 1246 oldalas, két kötetes — átfogó mű jelenjék meg, mely most már az építőmérnököt érdeklő mélységig a vízgazdálkodási létesítmények építésével foglalkozzék. Ezt követte most ez a harmadik nagy terjedelmű mű, mely a vízügy területén dolgozó tervező-, építő-, a műveket üzemben tartó és a fenntartási munkákat irányító mérnökök, valamint az igazgatás területén dolgozó felsőfokú képesítésű szakemberek munkájának segítője, irányítója kíván lenni. A világgazdaság rohamos műszaki fejlődése nap mint nap igényelte, hogy a vízgazdálkodás terén működő tervező-, építő-, és üzemben tartó mérnök részletesen megismerje a vízügyi létesítmények széles körét és mindazokat a tervezési alapokat, tervezési módszereket, technológiákat és üzemi lehetőségeket, melyekkel vízgazdálkodásunk a víznek az emberiség szolgálatába állítási lehetőségeit hatékonyabban és takarékosabban, vagyis gazdaságosabban megteremtse. Az említett két utóbbi könyv ezt a célt szolgálja: közülük az előbbi a vízépítés, valamint az üzem vezetésének, az utóbbi pedig a vízilétesítmények tervezésének, a tervezés tudományos alapjainak és az üzem megtervezésének ismereteit volt hivatott adni. A Vízügyi Létesítmények Kézikönyve című 1652 oldalas, 1524 ábrát tartalmazó könyv — a maga valójában — igen nagy alkotás, valódi kézikönyv, mely a vízimérnök munkáját — különösen a tervezés és döntés vonalán — az igen sok és széles körű ismeret feltárásával hasznossá, a modern alaptudományoknak, valamint a műszaki fejlődésnek megfelelően széleskörűvé teheti. 1 Az első: ,,A magyar vlzszabályozás története" (1973), és a második: Starosolszkv Ödön: „Vízépítés I. és II. kötet" (1973). Isin. 1. Vízügyi Közlemények 1974/2. füzet 333. old.