Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

136 Kontur Gy.: A szűrőszövet alkalmazása 6. ábrában felvett adatok szerint 3,7 kp/cm szűrőszövet igénybevételt jelent, ami alatta marad a "VLIES 17 kp/cm szakítószilárdságának. A 10. ábrán látható „aktív" talajék az altalajt a csúszófelület mentén oldalra tolja és a szűrőszövetre rakott talajt is megemeli. A szűrőszövet csökkenti az ék behatolását a puha talajba és ezzel a talajtörést, a kerék besüppedését és a pépes talaj felduzzadását megakadályozza. Az ábrán az altalaj kezdeti nyírószilárdságát 0,05 kp/cm

2 értékre veszik. Jóllehet a szűrőszövet szakítószilárdsága nincs kihasználva, mégis egyensúlyt képes tartani a () = 3831 kp keréknyomással. A szűrőszövet áteresztőképessége elősegíti az altalajból a víz kiszorítását (a 10. ábrán nyilakkal jelölt irány). A pórusvíz túlnyomás „leépítése" révén fokozódik a súrlódáson alapuló nyírófeszültség a talaj részecskék között. Így a súrlódási szög a szűrőszövettel drénezett helyzetben elérheti a 8 — 18° értéket. A szilárdságot növelő hatás közvetlen a szűrőszövet alatt indul meg és idővel a mélyebb rétegekbe is elhat. Az első tehergépkocsi áthaladása után keletkező mélyedést a leggyorsabban fel kell tölteni, hogy a földterítés teherelosztó hatása megmaradjon. Ha pl. tőzegre kell az utat helyezni, úgy jelentős süllyedésekkel kell számolni. Ez a süllyedés akkor következik be a leghamarább, ha a nyomás alatt álló víz gyorsan távozhat, részben az áteresztő felhordott talajrétegen át. A károsodást okozó vizek elvezetése az árvízvédelmi gátaknál és a duzzasztóknál lényeges szerepet tölt be. Földkiemeléseknél a talajvíz hatására felpuhulás és felemelkedés keletkezhet. Finomszemcséjű talajoknál a vízvezető árkok rézsűjének bedűlése következhet be, ami a kivitelezést nehezíti. Drénvezetékeknél a szűrőréteg hamar eltömődhet a talajból kimosott finom részecskékkel. Ennek megakadályozása különböző szemszerkezetű kavics és homok10. ábra. Hordképesség ideiglenes utakon