Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata
A TELEPÜLÉSEK CSAPADÉKCSATORNÁZÁSÁNAK HI DR OLÓG IAI VIZ S GÁL ATA DR. WISNOVSZKY IVÁN 1 Atelepülések mentesítése a fölös csapadékvíz okozta károktól, mint társadalmi követelmény, úgy fogalmazható, hogy a települések nyílt, vagy zárt csatorna hálózatai a hozzájuk tartozó műtárgyakkal kártétel nélkül, illetve bizonyos előre becsült, károk tűrésével vezessék le a fölös csapadékvizeket. Azt a csapadékvízhozamot, amelyet a nyílt vagy zárt csatornarendszer valamilyen szelvényének maradéktalanul el kell vezetni, mértékadó hidraulikai igénybevételnek nevezzük. Akár új csapadék-csatornarendszert terveznek, akár régi csatornarendszer teljesítőképességét vizsgálják, első jeladat a társadalmi igényeknek megfelelő mértékadó hidraulikai igénybevétel megállapítása. Azért kell foglalkoznunk a meglevő csatornákkal is, nemcsak az újakkal, mert a társadalmi igények folyamatosan növekednek. Emiatt a 30—50 éves csatornáink vízvezető képessége sok esetben felülvizsgálatot igényel. Jelen tanulmányban a csapadékcsatornázásra mértékadó hidraulikai igénybevétel vízhozamának és biztonsági paraméterének számításával foglalkozunk. Megjegyezzük, hogy a csapadékcsatornázás körébe értjük a nyílt árokhálózatos településvíztelenítési formát is. Megállapításaink csekély módosítással alkalmasak a települések nyílt árkos csapadékvíz elvezetésének megítéléséhez. Csapadékcsatornázás szempontjából a hazai településeket a következő csoportokba célszerű sorolni. 1. Régi zárt városi település, amelynek területe túlnyomó részben vízzáró felületű. A.z ilyen városi település fölös csapadékvizeit főként régi csatornahálózat vezeti el. Л korszerű várostelepítésnek nem célja elihez hasonló fedettségű városi település létesítése, legfeljebb az új kereskedelmi, forgalmi központok vízzáró fedettsége olyan nagymértékű, mint az l/a. ábrán bemutatott mintáé, mert az ennyire zárt település nem egészséges környezet. 2. Pontszerű telepítésű házgyári, vagy panelházas várostípust mutat be az 1/b. ábra, amelyből többnyire új csatornahálózat vezeti el a fölös csapadékvizet. A házak közötti nem vízzáró felületű tér gyepes, bokros, kavicsos borítású. 3. A kertes villás telepítésű várostípus (1/c. ábra) vízzáró felülete nem éri el a pontházas városi települését. Vízáteresztő felületén többnyire jelentős a gyümölcsöskert, konyhakert, virágágyként művelt kert, a többi gyepes vagy gyeptelen udvar. Csatornázása többféle lehet. Teljesen csatornázott, ahol a vízzáró felületről zárt vezetékek gyűjtik össze a vizet, vagy részben csatornázott, ahol a házi ereszcsatornák az utcára vezetik a vizet és az onnan kerül az úttestek nyelőibe. A kertes-villás települések egy részéről csak nyílt árkok vezetik le a fölös vizet. 4. Az l/d. ábra falusi település felületét mutatja be. A vízáteresztő felületek részben igen tömör földfelületű udvarok, részben igen víznyelő konyhakerti műve1 Dr. Wisnovszky Iván oki. mérnök, Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője (Budapest)
