Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A MAGYAR DUNASZAKASZ VÍZLÉPCSŐZÉSE Ismerteti: ILLEI VILMOS A Vízügyi Közlemények előző számában

2 lhrig Dénes ismertette az osztrák Dunaszakasz vizlépcsözésének tervét és a megvalósítás jelenlegi állását. Ezért nem lesz érdektelen, ha ehhez az osztrák Duna-szakaszhoz kapcsolódva összefoglalóan ismertetjük a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzésére vonatkozó előkészítő munkákat is.

3 Tesszük ezt azért is, mert az utóbbi időben a napilapok több ízben beszámoltak a magyar —csehszlovák közös Duna-szakasz vízlépcsőzésének előkészitésére vonatkozó magas szintű tárgyalásokról, (l.ábra). 1. A Dunacsatornázás célja A Duna mint víziút az ősidőktől kezdve szolgálja a kelet-nyugat közötti kapcsolatot. Ennek intenzívebb kialakulására azonban csak a gőzhajózás megindulása és a folyónak a hajózás célját is szolgáló szabályozása után került sor. Az utóbbi évtizedekben a szállított áruk mennyisége állandóan növekszik és a becslések szerint 1986-ra 28,8 mió, 2000. évre 52 mió hordképesség tonna forgalom várható a Budapest feletti szakaszon. A nagy árumennyiség gazdaságos elszállításához nagyobb teherbírású, tehát nagyobb méretű és merülésű hajóparkra van szükség. Ennek érdekében a Dunabizottság meghatározta azokat az ajánlott hajóútméreteket, amelynek a dunai hajóútnak jelenleg és a távlatban meg kell felelnie. E hajóútméretek a legkisebb hajózási vízszintre vcnatkczólag az alábbiak: Mélység (m) Szélesség (m) Kanyarulali sugár (m) Jelenleg (1970) 2,50 150 1000 (750) Távlatban (vízlépcsőzés után) 3,50 150 1000 A magyar Duna-szakasz, elsősorban a Gönyü feletti szakasz, az ajánlott méreteknek még ma sem felel meg, a távlati méreteket pedig folyamszabályozási eszközökkel nem is lehet elérni és fenntartani. Hazánk energiahordozókban szegény, ezért nemcsak tüzelőanyag (szén, brikett, koksz, olaj) importunk jelentős, hanem nagymennyiségű villaniosenergiát is importálunk (1973-ban 4700 milliárd k\Yh-t, 1985-ben előreláthatólag 8400 milliárd k\Vh-t). A hazai termelés növelése érdekében már a leggyengébb, kis kalóriatartalmú ligni1 Illei Vilmos oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat nv. ircdavezelő femémöke, szaktanácsadó • L. Vízügyi Közlemények, 1974/4.'füzet «43. oldal 3 Szerző alábbi rövid összefoglaló tanulmánya a VlZlTERV: Tanulmányok 1954—1!>«3 (1PC4), az OVII Vízkészletgazdálkodási Központ: Az Adonyi vízlépcső (1972) és a Kajszi vízlépcső (1972), valamint a gabcsikovo — nagymarosi vízlépcsők lialása az európai viziútrcr.dszcrre (1973) tanulmányok adatainak felhasználásával készült.