Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák
86 Bélteky Lajos— dr. Korimi Kálmán Ha a víz metántartalma a megengedhető (küszöb) értéknél magasabb, az üzemi létesítmények, berendezések az A, tűzveszélyességi osztályba, G, gyúlékonysági csoportba, I, robbanási osztályba sorolandók, és a telepítésnél, a szerelésnél és az üzemnél a vonatkozó előírásokat be kell tartani. Ahol fennáll a robbanási veszély, ott annak elhárításáról gáztalanító felszerelésével feltétlenül gondoskodni kell. Az ismertetett adatokat az OVH Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága által kiadott ,,a vízművek gázos vizet szolgáltatókútjaival kapcsolatosan követendő általános elvek végrehajtásáról" tárgyú Felhívásából idéztük (Nehézipari Értesítő 1973. május 26-i 16. száma). A gázos vizekkel kapcsolatos problémák törvényes rendezése, mely kiterjed a gázmintavétel és gázvizsgálat technológiájára is, rövidesen meg fog történni. b) A gáztalanítás A legegyszerűbb gáztalanítás a kétlépcsős termeltetés. Ennek első lépcsőjében a kútból a szivattyú a napi víztermelésnek megfelelő űrtartalmú, alacsony tárolómedencébe (szolgálati medence) emeli fel a vizet. Ebből az atmoszferikus nyomáson eltávozó metánt intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani. A második lépcsőként szivattyú a tárolóból a gáztalanított vizet a víztoronyba vagy hidrofor közbeiktatásával a vízvezetéki hálózatba juttatja. Ez a termelési mód előnyös a porózus rétegekre telepített mélyfúrású kutak épségének megóvása szempontjából is, mert a kút szivattyúját elég naponta 1—2-szer megindítani, ha a medence helyesen van méretezve. A gyakori indítás nem veszi igénybe lökésszerűen a kutat, ill. a szűrőzött réteget. A megengedhetőnél nagyobb metántartalom azonban nemcsak a medencék, tárolók és üzemi létesítmények légterében jelenthet robbanásveszélyt, hanem a csőhálózat egyes vezetékszakaszainál is. A vezeték feltöltésénél, kilevegőztetésénél, nagyobb nyomásingadozásnál — pl. vízhiány esetén — veszélyes gázdugók keletkezhetnek. Egylépcsős termelésnél — magastározó, víztorony esetén — bár az elhelyezéséből foíyólag illetéktelenek nem közelíthetik meg, gondoskodni kell arról, hogy a magastározóba természetes huzat alakuljon ki, ellenkező esetben mesterséges szellőztetésre van feltétlenül szükség. Hidrofor alkalmazását — előtte történő gázleválasztás nélkül — nem szabad megengedni. Már a kútaknában is bekövetkezhetik a gázrobbanás vagy gázmérgezés, mint már arról az előzőekben is említés történt, főleg abban az esetben, ha a szivattyú vagy annak elektromos kapcsolója a kútaknában van elhelyezve. A vízszint, ill. a vízoszlop megmozgatásakor ugyanis gáz szabadul ki, s az a fajsúlyától függően helyezkedik el az akna légterében. Mivel a szabványos kútaknáknál csak a tetőn, a lemez nyílásfedő oldalain vannak szellőzőnyílások, a légcirkulációt az akna belső sarkában elhelyezett szellőztető cső segítségével kell biztosítani, melynek alsó nyílása az akna feneke felett 20—30 cm-re van, a felső vége pedig az aknafedlap fölé emelkedik ugyanannyival. A gázkiválás búvárszivattyú használatánál is bekövetkezik, amint ezt a békési és hajdúböszörményi példák is igazolták.
