Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák

A hazai artézi kutak vizének problémái 83' 3. Az ivóvizes kutak gázosságára vonatkozó eddigi adatgyűjtés és térképek Az alföldi kismélységű gázos vizekben levő gázmennyiséget eddig nem mérték, s a gáz összetételét a legutóbbi évekig hazai vonatkozásban nemigen vizsgálták. Csak a szabad C0

2 mennyiségről vannak mérési adataink a kötelező mélységi vízmintavétel bevezetése vagyis 1962 óta. Schmidt E. R. a térképlapok magyarázójaként kiadott különnyomatokban a kutak mélység- és vízhozamadatain kívül a gázosságra vonatkozólag is közöl adatokat. Van, ahol a napi gáztermelést adja meg, a legtöbb kútnál azonban csak azt jegyzi meg, hogy a kút vize gázos. Azt is megemlíti, ahol ipari célra, fűtésre vagy világításra használják fel az ivóvizes kutak vizének túlnyomóan metántartalmú gázát. Néhány kút vizének vegyi összetételét is közli a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) kémiai laboratóriumának vizsgálatai alapján. A másik kiadvány, amely a kutak főbb jellemzői között külön rovatban tünteti fel a víz gázosságát. Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere I —IV. kötete (összeállította dr. Urbancsek János). Köztudomású a szakmában, hogy a kutak összeírásánál más adat nemigen állt rendelkezésre, legfeljebb az érzékszervvel való megfigyelések, éppen ezért az a körülmény, hogy a gázosságot jelző „g" betű hiányzik, nem jelenti feltétlenül, hogy a víz nem gázos. A gázos kutak előfordulására vonatkozólag a kiadvány I —II. kötetéből bizonyos nagyságrendi tájékoztatást közlünk megyénkénti bontásban. Az I. táblázat I. táblázat Gázos kutakat tartalmazó községek és kutak száma községenként Község Kút Község Kút Baranya 6 10 Komárom Bács-Kiskun 28 65 Pest 5 15 Békés 57 381 Somogy 7 8 Borsod-Abaúj-Zemplén 17 18 Szabolcs 13 15 Csongrád 30 320 Szolnok 40 212 Fejér 8 16 Tolna 6 8 Győr-Sopron 1 1 Vas 2 3 Hajdú-Bihar 39 420 Veszprém 4 4 Heves 22 37 Zala 4 7 összesen: 289 1540 a gázos kutak [darabszámát és a kutakat tartalmazó községek számát közli. Ez a táblázat is igazolja az 1940-ben szerkesztett Schmidt-féle térkép reális voltát, mely szerint legnagyobb a gázos kúttal bíró községek száma Békés, Szolnok, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben, s ugyancsak itt a legnagyobb a gázos kutak száma is. A Dunántúl pedig 7 megyében mindössze 47 kutat jelez gázosnak a kataszter. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben Erdélyi Mihály készített a kútkataszter adatai alapján térképes ábrázolást (2. ábra).