Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák
78 Bélteky Lajos— dr. Korimi Kálmán Ha a keresztmetszet-csökkenést külön termelőcsővel akarjuk elérni, azt oly módon kell beépíteni a kútba, hogy a gáz emelőhatása teljesen ki legyen használva, a gáz a termelőcsövön kívül el ne szökhessék. A béléscső és a termelőcső között körgyűrűszerű részt tehát gondosan el kell zárni, ill. tömíteni. Ha a termelőcső keresztmetszete az optimálisnál nagyobb, a kút víztermelése nem egyenletes, hanem szakaszos vagy lüktetésszerű. A jelenség hasonlatos ahhoz, amit a kompresszorozásnál észlelünk, ha a termelőcső, ill. a keverőfej beépítési mélysége kisebb a szükségesnél. A gázos kutak kedvezőbb termelési viszonyainak biztosítása céljából már kb. 40 évvel ezelőtt végeztek kísérleteket a termelőcső beépítési módjával, pl. Szolnokon, Debrecenben, Hajdúszoboszlón. Azóta is számos hévizes kútnál építettek be termelőcsöveket, vagy nem vágták ki teleszkópszerűen a perforált vagy szűrővé kiképzett általánosan használt 6 s/ 8"-os vagy 165 mm-es csőrakatot, s ily módon tették a kutat túlfolyóvá, a térszint felett kifolyóvá, amelynek kedvező hatása az üzemköltség csökkenésében mutatkozott. A kőolajiparban ezt „gázliftes" termelésnek nevezik. Ily módon tud szabad kifolyással termelni a hévizes kút pl. Mezőkövesden és Bükkszéken a vízben elnyelt C0 2 segítségével, pedig ezeknél a kutaknál a statikus vízszint mélyebben van 100 méternél. Gázos vizeink leginkább metánt (CH 4), nitrogént (N 2) és szénsavat (C0 2) tartalmaznak. Ezek közül főleg a metán veszélyes, részint mert az egészségre káros, azonkívül bizonyos körülmények között robbanásveszélyes. A metán főleg az alföldi, közelebbről a tiszántúli terület vizeiben fordul elő. Addig, amíg az alföldi települések (városok, községek) ivóvízellátása „hagyományos" vagyis közkutas volt, a vízben oldott, majd az atmoszferikus nyomáson kivált metángáz nem okozott problémát vagy veszélyt, mert a pozitív artézi kutak kifolyócsapjaiból s a negatív kutak szivattyúival a vederbe vagy kannába vett vízből elnyelt gáz a szabad levegőn másodperceken belül elszállt. Mióta azonban nemcsak a városokban, hanem a falvakban is sok helyen vezetékes központi vízellátás létesült, mind több helyen okoz nehézséget, veszélyt, sőt okozott már balesetet is a víztoronyban, vízmedencében a vízből kiváló és a víztükör feletti zárt vagy elégtelenül szellőzött légtérben összegyűlt metángáz. Legutóbb a békéscsabai konzervgyárban történt robbanás rázta meg a szakmai közvéleményt, s hívta fel a figyelmet a probléma megoldásának halaszthatatlanságára. 2. Az artézi vizeinkben levő oldott gázok származása a) A régebbi kutatások Az arzéti vizek gázossága már a harmincas években, a rendszeres szénhidrogén(CH) kutatás megindulása előtt is foglalkoztatta a szakembereket. Schmidt Eligius Róbert, aki ebben az időben az ország nagy területén végzett hidrogeológiai felvételeket, több ezer pozitív és negatív artézi kutat vett számba, vizsgált meg gázosság szempontjából is és ennek a munkának az eredményét térképlaponként csoportosítva publikálta. E munka keretében a gázelőfordulással kapcsolatban foglalkozott a geológiai és hidrológiai viszonyok közötti kapcsolattal is.
