Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

adó teljesítőképesség határát. A hő szempontjából a legjobban terhelt Mannheim-Mainz közötti felső szakaszon ősszel 19 °C, nyáron 28 °C-ra emelkedne a vízhőmérséklet. Feltételezve a hőterhelések további növekedését, 1985-re 29 °C, illetőleg 35 °C állna elő. A villamosenergia termelés napi csúcsterhelésének fedezésére előtérbe kerültek a nagyobb kapacitású szivattyús energiatározók, és a naponta jelentősen változó vízhozammal dolgozó folyami vízerőművek. Az energiatározók felső és alsó tározóiban néhány órán belül 10—20 m-es vízszintingadozás következik be. Hasonlóképpen a folyami duzzasztók alatt is méterrendűek a napi vízszint-változások. Ezek a változások is szükségessé tették a jégjelenségekkel kapcsolatos vizsgálatok kiterjesztésének a körét. Az egyes vízrendszerek között egyre több mesterséges csatorna épül szerte a világon egyrészt a vízben bővebb folyók és a vízszegény folyók közötti összeköttetésre, vízpótlás céljából, másrészt a viziközlekedés fejlesztése érdekében. A hajózás érdeke megkívánja, hogy a jeges időszak okozta korlátozások minél rövidebbek legyenek, így a jég keletkezésével és mozgásával kapcsolatos jelenségek tanulmányozása és a káros hatások csökkentése elsőrendű fontosságú feladat. Ezek a csatornák gyakran szolgálják hőerőművek hűtővízellátását is. A felmelegedett hűtővíz jelentősen csökkentheti a csatornán keletkező jég mennyiségét és káros kihatásait. A hűtővizek visszavezetése alatti szakaszokon hosszú jégmentes felületek állnak elő, amelyek kedvezőek a hajózás téli fenntartása szempontjából. A fentiekben körvonalazott lefolyásszabályozási művek jelentős mértékben megváltoztatják a jég viszonyokat is. Az alábbiakban röviden áttekintjük a lefolyásszabályozó művek hatásának vizsgálatával kapcsolatban a legutóbbi időben elért eredményeket és tapasztalatokat a hőháztartás, a jégmozgás befolyásolása, a műtárgyak kialakítása és a jég káros hatása ellen történő védelem terén. 1. Hatások a vízfolyások hőházlartására A mesterséges tavak és folyami duzzasztók építésével jelentősen megnövekszik a vízfelületek nagysága, ezzel döntő módon megváltozik a vízfelszínen bekövetkező hőcsere. Másik jelentős tényező, hogy a duzzasztás következtében a vízsebesség lényegesen lecsökken, nagy tározók esetén gyakorlatilag zérusra, így a turbulencia ezzel együtt történő csökkenésével mindjobban az állóvizek esetével állunk szemben, amelyek vizsgálatánál aránylag megfelelő tapasztalati képletek állnak rendelkezésre. A jégtakaró kialakulásával, a sebesség és turbulencia csökkenésével a jég hatásának érvényesülésével csökken a túlhűlés és kásajégképződés lehetősége. A nagy tározókban bekövetkező jelenségeket aránylag bőséges elméleti kutatási eredmények és tapasztalati mérések alapján jól meg lehet 80