Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Péczely György: Mértékadó csapadékmaximumok terület-idő függvényei Magyarországon

Mértékadó csapadékmaximumok сp(A) 1,00 i 0,980,960,940,920,900.880,860,840.820,800,780,760,740,720,700 4. ábra. A (4) függvény értékei Fig. 4. Values of the function (4) Fig. 4. Valeurs de la fonction (4) volta és a nagyváros befolyásoló hatása, a kísérleti vízgyűjtőknek jelenleg pedig még túlságosan rövid adatsorai azonban nem tették lehetővé a szóban forgó területtartományra a függvények konkrét értékeinek meghatározását. Erre a későbbiek folyamán kerülhet sor, ha maj d az említett vízgyűjtőkről már statisztikai elemzéshez megfelelő hosszúságú adatsorokkal rendelkezünk. Pontszerű csapadékmaximumokra eddig elvégzett és az előzőkben hivatkozott vizsgálatok eredményeinek áttekintése után arra a megállapításra jutottunk, hogy az eloszlást leíró függvények paraméterei országunk területén belül véletlenszerűen változnak, stabil és markáns területi rendszer nem ismerhető fel. Különösen áll ez az aszimmetria tényezőre, amelynek valószínű hibája a rendelkezésünkre álló viszonylag rövid soroknál lényegesen nagyobb, mint a területi eloszlás mezejének meteorológiailag indokolható változékonysága. Ebből nagy valószínűséggel arra következtethetünk, hogy a Q hányados értékei is véletlenszerűen változnak a térben. E valószínű feltevést elfogadva, a Q hányados országosan figyelembe veendő értékeit a legbiztosabban úgy állíthatjuk elő, ha az egyes körzetekre meghatározott értékek számtani közepét tekintjük mérvadónak. A (7) függvény ily módon levezetett értékeit T= 1, 2, 3, 4, 5, 6 napra az 5a— f ábrák görbeseregei tüntetik fel. A vízszintes tengelyen lineáris skálában az A terület nagysága, a függőleges tengelyen logaritmus skálában a P valószínűség szerepel, a görbék pedig Q értékeit adják. Amint az minden empirikus alapon nyugvó számítási eljárásnál nyilvánvaló, az értékek meghatározása bizonyos véletlenszerű statisztikai hibával terhelt. 5'