Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

a víz teljes tömege részt vesz a hőcserében. A folyamatot nyilvánvalóan a levegő- és a víztér áramlási viszonyai befolyásolják, hiszen a hőcsere intenzitása ettől függ. A folyamat mikro-jelenségei méréstechnikai problémák miatt eléggé tisztázatlanok. A mozgó víz és a mozgó (vagy álló) levegő között mozgási és hőmérsékleti határrétegek vannak. A határrétegekben uralkodó gradiensek szabják meg a hőcsere intenzitását, mégpedig nagy gradienseknél a hőcsere igen erős, kis gradienseknél viszont sokkal enyhébb. Álló levegőréteget feltételezve, az alatta mozgó víz a csúsztató feszültsége révén a vele közvetlenül határos levegőrétegben mozgó határréteget hoz létre. A párolgás révén a vízzel közvetlenül érintkező levegőréteg páratartalma magas és így a hővezető tulajdonságok is mások, mint a felsőbb légrétegeké. Ezek a határréteg problémák teszik viszonylag bizonytalanná a hőátadási tényező meghatározását, és így a lehűlési folyamat egyértelmű leírását. A lehűlési folyamat többnyire nem permanens légköri viszonyok közepette megy végbe, azaz a légtér hőmérsékleti (és esetleg mozgási) viszonyai a lehűlés alatt nem tekinthetők állandónak. Ennek megfelelően a lehűlési folyamatot idő szerint változónak kell kezelni. Mivel a folyómeder maga is változó és így hőleadási tulajdonságai is azok, hely szerint változó folyamat megy végbe. Ezt még bonyolultabbá teheti, ha hosszabb szakaszon a légköri viszonyokat azonos időpontban is különböző értékek jellemzik. A valódi helyzetet az 1. ábrán vázoltuk. A lehűlési folyamat nem permanens, változó jelenség, amit a légkör napi periodikus ingadoA—1. ábra. Természetes mederszakasz hőháztartása 40