Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A jég és a hordalék mozgásának bizonyos fizikai hasonlóságát elég régen felismerték, de a folyadékok és szilárd testek mechanikáján nyugvó, tehát nem kizárólag tapasztalati alapokon álló tudomány kifejlődése éppen az IAHR tevékenységéhez és rendezvényeihez kapcsolódik. Több kongresszus és szeminárium segítette ezt hatékonyan elő, és ennek eredménye, hogy ma jéghidraulikáról beszélhetünk. Természetszerű, hogy a folyami hidraulika fejlődése kezdeményezőleg hat a jéghidraulikára is, amelyre nézve rövid áttekintést adunk. A folyami hidraulika területén az elmúlt években jelentős haladás ment végbe: — A nem permanens, változó vízmozgások jellemzésére szolgáló differenciál-egyenletek a korszerű számítástechnika és a számítógépek segítségével — bár többnyire még mindig közelítő jelleggel — megoldhatókká váltak. (Ugyanakkor ellentmondás jelentkezett a rendelkezésre álló alapadatok és a gépi számítástechnika igényei között, mind az adatok mennyisége, mind az adatok pontossága tekintetében.) — Az előbbi lehetőséget adott, hogy az emberi beavatkozások (völgyzárógátak, víztározók, folyami vízlépcsők, vízkivételek és vízvisszabocsátások) lefolyás szabályozó hatását szabatosabban vizsgáljuk a természetes folyómederbeli viszonyok között is. — Az előbbihez hasonló gyors fejlődés ugyan nem tapasztalható a háromdimenziós áramlások területén, mégis lehetőség nyílott arra, hogy az eddigieknél biztonságosabban kíséreljünk meg térbeli áramlási jelenségeket leírni. A változatos folyómedrekben a másodlagos áramlások el nem hanyagolható volta ugyan közismert volt, mégis figyelembevételük — akár az ellenállás is — durva közelítésekre kényszerült. A méréstechnika fejlődése ezen a területen az áramlásiránymérők révén adott új lehetőséget a kezünkbe. — A pulzáció, a diffúziós jelenségek megfigyelésére a nyomjelzős technika és az ehhez kapcsolódó regisztrálás jelentett komoly előrehaladást, főleg, ha a jelenségeket csupán makrohatásaikban — például az elkeveredést teljes kialakulásában — kívánjuk szemlélni. Ez a folyami hidraulikai tudományos előrehaladás némi fáziskéséssel jelentkezik a jéggel kapcsolatos ismereteinkben, ahol a méréstechnika elég hiányos és költséges volta is komoly akadályt jelent. Ennek következménye ugyanis, hogy elvi megoldásainkhoz a paraméterek hiányoznak és az eljárások számszerűen a valóságban alig ellenőrizhetők. — A vízhozamok nem permanens változása ugyanis többnyire együttjár a jégjelenségek nem permanenssé válásával is. (Jégjelenségek a jégképződés és az olvadás időszakában még a vízfolyás permanenssége esetén is lehetnek.) — A mesterséges létesítményeknek a jégre gyakorolt hatása következtében még újabb változók lépnek be, bizonyos közelítések nem tekinthetők érvényesnek. — A térbeli áramlási viszonyoknak a jégjelenségekre gyakorolt hatására legfeljebb csak minőségi jellegű összefüggések vannak. A jéglevo38