Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

készítés többszöri kis töltetráhelyezéssel ugyancsak hosszadalmas és bizonytalan eljárás. A lékkészítés és robbantás gyorsabbá és eredményesebbé tétele érdekében fejlesztettük ki a jégperforátorok és jégrobbantótöltetek sorozatát. A jégperforátorok kumulatív hatásúak. Használatos jégperforátoraink 5—0,4 kg robbanóanyagot tartalmaznak. A jégperforátorok 1—2 m vastag jégtakarót vagy torlaszt is átütnek felül 0,6—2,0 m, alul 0,4—1,2 m átmérőjű, jégdarabokkal töltött léket alakítanak ki. Célszerűen annyi léket robbantunk egyszerre, ahány töltetet akarunk egy mezőben, egy tűzben, vagy késleltetéssel robbantani. A jégrobbantótöltet leghatékonyabb típusa a jég alatti vízzáró töltet — felhasználás módja szerint — jégaknának nevezhető. E töltetek sorozata 45—35—20—10—5—2 kg robbanóanyagot (paxitot) tartalmazó, alul kúpos nehezékben végződő hengeres testekből áll. A töltetek bruttó súlya 72—3 kg, a hengerek hossza 90—22 cm, átmérője 31— 10 cm között változik. Az előreszerelt, kisebb súlyú műanyag hüvelyes jégre dobható töltetek, továbbá jégre helyezhető műanyag tömlős töltetek egészítik ki jégromboló fegyvertárunkat. A robbantó töltetet repedezett jégtakaró és nagyobb úszó jégtáblák darabolásánál használjuk. A jégre helyezhető töltet kis vastagságú jégmező gyors darabolására alkalmas közepes és kisebb medrekben. A jeget vízfolyás szerint alulról szakaszosan bontjuk meg. Széles jégtakaróban, vagy torlaszban a sodorvonal tájékán folyosót robbantunk. A robbantó lékeket hálózatszerűén helyezzük el. Mind a Dunán, mind a Tiszán több jégtorlaszképződésre hajlamos szakaszra kidolgoztuk a jégrobbantás tervét. A jég elleni védekezés tapasztalatait Jégvédelmi Kézikönyvben foglalták össze szakembereink, amely általános irányelveket tartalmaz és módszereket ad a védekezésben résztvevők számára. A magyar vízügyi szervezet a jégvédelemmel kapcsolatban az előzőekben összefoglalt, a Szimpózium több dolgozatában, és az említett Jégvédelmi Kézikönyvben tárgyalt eredményeket érte el, mégis további jelentős feladataink vannak, amelyek közül csupán a nemzetközi együttműködés jelentőségét emelem ki: A magyarországi folyószakaszokon az árvízvédelem, a folyószabályozás és a jégvédelem nem oldható meg önmagában, elszigetelt módon. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy több országhoz tartozó folyók, vízgyűjtőterületek esetében a korábbi elszigetelt megoldások helyett megalapozott együttműködéssel kell törekedni a természetileg rendszerint összefüggő vízgazdálkodási feladatok összehangolt egységes tervek szerinti megvalósítására. A KGST keretében a Tisza teljes vízgyűjtőjére kiterjedő együttműködés az érdekelt országok erőfeszítéseinek egyesítésével széles távlatokat nyit többek között az árvízvédelem korszerű gazdasági megoldása előtt, amelyet a jégvédelemre vonatkozóan is hasznosítani kívánunk. A Dunára nézve — a Dunabizottság érdemes tevékenysége mellett — más típusú nemzetközi együttműködés keretében valamennyi Duna-menti or34