Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Péczely György: Mértékadó csapadékmaximumok terület-idő függvényei Magyarországon

Mértékadó csapadékmaximumok. 63 közvetlenül egybekapcsolási lehetőség kínálkozik jelen tanulmány eredményei és a T<1 nap időtartamok mértékadó maximális esapadékhozamait az ombrográfok zavartalan üzeme miatt ugyancsak erre az időszakra bemutató elemzések között. Feltehető azonban, hogy a május—augusztus időszak szűk a csapadékmaximumok terület—idő függvényeinek megbízható levezetéséhez. Elsősorban az őszi hónapok további vizsgálatára gondolhatunk, miután a hosszabb időszakok nagy csapadékai nem egy évben az egyenletesebb térbeli eloszlású őszi esők halmozódásából erednek. Véleményünk szerint azonban fennáll a kiválasztott időszak azon előnye, hogy az egyes csapadékfolyamatok részletesebb elemzése és igen sokrétű meteorológiai vizsgálatot igénylő genetikus elkülönítése nélkül is nagy valószínűséggel biztosítja a vizsgált esetek meteorológiai egyöntetűségét. Hazai kutatások szerint ugyanis május—augusztus folyamán csapadékaink 80%-a betörési frontokkal kapcsolatos záporos esőkből származik, míg az őszi hónapokban az arány fordított : a lehulló csapadék 80%-át adják a felsiklási frontok egyenletesebb eloszlású csendes esői és csupán 20%-uk záporos jellegű. Az áprilisi esőknel az arány közel 50-50%os [7]. A bázisidőszak meghosszabbítása tehát — előzetes genetikai elkülönítés nélkül — csapadékfizikai szempontból mindenképpen heterogén anyag elemzését eredményezné. Bemutatandó számítási segédleteink felhasználásakor a közöltek alapján figyelembe kell vennünk azt, hogy a levezetett csapadéktörvények döntően a záporos esőkre jellemzők. Az 1931 — 1970 közötti 40 évből 171 hiánytalan adatsorú állomásra meghatároztuk a május—augusztus időszak 1 napos maximális csapadékainak átlagértékét, s ennek alapján szerkesztettük meg az 1. ábrán bemutatott térképet. Az izohiéták kellő sűrűsége (40 mm-ig 2 mm-enként, 40 mm felett 4 mm-enként) lehetővé teszi bármely pontra vagy területre az interpolációt. b) A (3) egyenletben szereplő a kitevő eloszlásának térképe 34 állomás 1931 — 1970 közötti megfigyelései alapján előállítottuk az X

(T) átlagokat és meghatároztuk a (3) egyenlet « állandóját. Az értékek eloszlását a 2. ábrán térképeztük. A térkép segítségével az a kitevő az ország bármely pontjára interpolálható. A számítások megkönnyítésére T* értekeit táblázatban adjuk meg (I. táblázat). с) A (4) függvény értékei Az ország területén a főbb természeti földrajzi tájakat reprezentáló négy olyan körzetet választottunk ki, ahol az állomáshálózat országos viszonylatban a legsűrűbb és megfelelően egyenletes eloszlású. A kiszemelt körzetek középpontjai Zirc, Kaposvár, Szentes és Nyíregyháza állomások voltak (3. ábra). A középponti állomások köré vont megfelelő sugarú körrel .4 = 1000, 2000, 3000 és 5000 km

2 nagyságú területeket határoltunk le. Az 1951 — 1970. közötti 20 év május 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakából meghatároztuk T=l, 2, 3, 4, 5, 6 nap időtartamokra a részkörzetek és a teljes 5000 km

2-es körzet területi csapadékának X' évi maximumait és azok X' átlagos évi maximumát. Kiválogattuk továbbá a körzetekbe eső összes állomásról a pontszerű csapadék évi maximumait (A'), kiszámítottuk azok átlagait (A), s végül képeztük a pontszerű csapadékok átlagos évi maximumának területi középértékeit (A*).