Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Ihrig D.: Az osztrák Duna-szakasz 645 Egyes erőművek termelési kapacitásának és az osztrák gazdaság szempontjából való jelentőségének ismertetése végett az I. táblázat összefoglalja a 13 egységből álló tervezett dunai vízerőlánc energiatermelésének adatait. Ebből, valamint a 2. ábrából látható, hogy egy-egy dunai erőtelep átlagosan 200 MW beépített teljesítményű, melyek a lánc teljes elkészülte után Ausztria számára kereken 14 és fél milliárd kWó (Ausztria vízi energia lehetőségének mintegy 1/3-a) elektromos áramot fognak szolgáltatni. A már elkészült és jelenleg üzemben levő dunai erőművek Ausztria számára mintegy 5,4 milliárd kW'á áramot termelnek. Összehasonlításképpen megadjuk a Duna közvetlen Ausztria alatti térségében két tervezett dunai és egy megépült tiszai — a Gabcsikovo (Bős)-i és nagymarosi, valamint a kiskörei erőmű és a Duna vaskapui erőművének teljesítményét és évi energiatermelését. Ez a Dunán Gabcsikovónál (Bősnél) 700 MW. ill. 2600 millió kWó, Nagymarosnál 146 MW, ill. 1000 millió kWó, a Tiszán Kiskörénél 28 MW, ill. 103 millió kWó, és az Al-Dunán Vaskapunál 2050 MW, ill. 11 300 millió kWó. Az osztrák Duna-szakasz lépcsőzéssel való szabályozásának másik döntő kérdése a nagyhajózás részére szükséges hajóút biztosítása. A Dunai Erőmüvek RT. megállapításai szerint a vízi forgalom a jövőben az energiafelhasználás szempontjából is jelentős szerepet fog kapni, ha meggondoljuk azt, hogy 1 Le a közúton 150, a vasúton 500 és a vízen 4000 kg-ot képes mozgatni. Ezért a tömeges és a nagysúlyú 2. ábra. A Duna (1872, 50 — 2223 fkm közötti) 350 km hosszú ausztriai szakaszának vízerőhasznosítás és hajóütszabályozás céljából tervezett — és részben már megépített — vízlépcsőinek vázlatos elhelyezési terve