Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

638 Szabó Ivánné vizisport-telepekre) van szükség. Ezek biztosítása a tószabályozás keretében történik. Hidrológiai, kémiai, biológiai, stb. kutatások [7], [10], [11] eredményei alapján az optimális vízszint tartásához és a vízszintingadozás csökkentéséhez szükségessé vált a Zámohji és Pátkai tározók megépítése a Császárvízen, amelyekkel a tavaszi nagyvizek visszatartása és a nyári tavi párolgás pótlása biztosítható. A Zámolyi tározó építése 1970-ben, a Pátkai tározó építése 1973-ban befejeződött. Hatásuk révén a hidrológiai, vízháztartási adatok módosulnak [12]. A tározók főbb jellemzőit a II. táblázat mutatja. Á tó térfogatához viszonyítva is jelentős két tározó üzemével a tó optimális vízszinttartása a jövőben biztosítható. A fölös vizek levezetését, a tó vízcseréjét, ill. vízszinttartását a Dinnyés — Kajtori csatorna 6 m

3/s-os vízelvezető-képesség bővítésével megoldották. 1970-ig, főleg a déli parton összesen mintegy 3 km hosszú partfal épült. A IV. ötéves tervben ennek közel két és félszerese épül meg. Ezzel a tervciklus végére a tó partjának majdnem 40%-a szabályozott lesz. Megvalósítása jelentős műszaki feladat; komoly költségkihatásokkal [13], [14]. A meder- és nádkotrás mennyisége 1,8 millió m

3, a kotrás és feltöltés végrehajtása a műszaki fejlesztés, gépesítés terén új, nehéz feladatokat jelentett és jelent még ma is. A területfeltöltéssel, partbiztosítással az üdülésre használható köz- és magánterület, valamint a vízrejutás lehetősége is nő a tó mentén (1. ábra). A tó és vízgyűjtője fokozottabb megfigyeléséhez és az üzemirányításhoz, Velencei-tavi Kutatóállomás és Velencei-tavi Felügyelőség is települt és megkezdte munkáját. A tószabályozási feladatok keretében a vízügyi ágazat — a feladat fontosságát elismerve — kereken 200 millió Ft-ot fordít a IV. ötéves tervben beruházási, fenntartási, kutatási munkákra. b ) Víziközmű fejlesztése a Velencei-tó partján Az üdülőterület fejlesztése során az a célkitűzés, hogy az egészséges ivóvízzel való ellátást regionális ivóvízmű létesítésével a szennyvizek tisztítását és elvezetését pedig közcsatorna-hálózattal és biológiai szennyvíztisztító-telep építésével biztosítsák úgy azonban, hogy még tisztított szennyvíz se kerüljön a tóba, és ezzel a biológiai egyensúly veszélyeztetése elkerülhető legyen. A víziközmüvek fejlesztésének vázíatát a 2. ábra szemlélteti. A közműves vízellátás alapját Agárd és Gárdony egy részén a Bika-völgyi, Velence és Kápolnásnyéknél a Nyéki-völgyben telepített vízmű biztosította. A helyi vízbeszerzési források elégtelensége miatt a Velencei-tó környékének ivóvízellátását — főleg a nyári üdülési idényben — az Ercsi Duna-szakasz kavicsterraszából biztosítják a Velencei-tavi Regionális Vízművel (VBV), amely működését a IV. ötéves tervben megkezdte. A Vízmű 1975. évi várható víztermelése mintegy 12 000 m

3/nap. Helyi ellátási zavarok csak az elosztóhálózat hiánya miatt következhet be. A IV. ötéves terv végére tehát a vízellátási főművek tekintetében kedvező helyzet alakul ki. A Programban rögzített koncepciónak megfelelően fejlesztik, ill. bővítik a szenny víztisztítótelepi kapacitást, amely a IV. ötéves terv alatt a 10,8 km fővezetékekkel együtt vízügyi ágazati pénzforrásból 500 m

3/nap értékről fokozatosan 2000 m

3/napra növekszik. A gyűjtőcsatornák építéséhez a csatlakozások biztosításához — a helyi erőforrások kiaknázása érdekében — társulat alakult. A bekötések számának növelése mind a tisztítótelep kapacitásának kihasználása, mind pedig a parti sáv talajvizének minőségvédelme szempontjából fontos feladat. Víziközmű fejlesztésre a IV. ötéves tervben kereken 260 millió Ft-ot fordítanak, amelynek több mint 1/3-át a vízügyi ágazat fedezi. c) Vízgazdálkodás-fejlesztés a Velencei-tó vízgyűjtőjén Minden komolyabb beavatkozás a vízgyűjtőn, vagy ennek elmaradása közvetve kihat a tó vízháztartására, vízminőségére. A IV. ötéves tervben a hangsúly a vízgazdálkodás-fejlesztés terén elsősorban a tóra és üdülőövezetére összpontosult. Több feltárási munka és kisebb beavatkozás is történt, amellyel azonban a tó és környezete alig változott. így felmérték a Velencei-tó vízgyűjtőterületén a szennyező