Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

636 Szabó Ivánné Az 1009/1969. (III. 28.) Korm. sz. határozat az üdülési igények ismeretében az adottságokból kiindulóan a főbb tennivalókat is rögzítette és ezek megvalósítása érdekében elrendelte a Velencei-tavi Fejlesztési Program (a továbbiakban Program, VFP) összeállítását, amelyben ki kell dolgozni a részletes fejlesztés mértékét, módját és fel kell tárni a költségigényeket. [8j. Az Intéző Bizottság, a társadalmi bizottságok, az intézmények és a helyi szervek kezdeményező, feltáró munkájaként egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a Program kidolgozásához több olyan előkészítő munkára, beruházásra van szükség, amely nélkül üdülést fejleszteni nem lehet, illetve csak ezek megvalósulása biztosíthatja a nagyobb arányú fejlesztési lehetőségeket. Sok és jelentős feladat a Yelencei-tó és környéke adottságai miatt elsősorban a vízgazdálkodás terén jelentkezett, például a tó sekély vizű, erős vízszintingadozású, iszapos, jelentős része nádassal borított, partja rendezetlen, parti településeinél országos átlag alatti a vízközmű ellátás, stb. Ez minden téren az átlagosnál nagyobb mértékű beavatkozást igényel. A valamennyi részletfeladatot felmérő (VFP) Programot a Kormány 1001/1971. (I. 19.) sz. határozatával jóváhagyta, és az érintett szerveknek megküldte végrehajtásra. A kormányhatározat szerint a velencei-tavi tájegység komplex fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, biztosítani kell elsősorban a IV. ötéves tervi és távolabbi célkitűzések maradéktalan végrehajtását. A Program az 1970—1990. évek közötti időszakban üdülőférőhely építésére (szálloda, SZOT és vállalati üdülő, társas üdülő, nyaraló, hétvégi ház, sátortábor, horgászfalu) kereken 2,2 milliárd Ft értékű beruházást irányzott elő helyi vállalati és magánerőből. Ugyancsak mintegy 2,2 milliárd Ft értékű beruházást, járulékos és fenntartási munkát tervezett az összes egyéb feladatokra (területelőkészítés, tószabályozás, vízi és egyéb közműellátás, közlekedés, közintézményellátás, sport és egyéb) központi, ágazati és helyi források felhasználásával. A Program 20 éves vízgazdálkodás fejlesztésre (beruházás, fenntartás) kereken 800 millió Ft-ot irányzott elő, amely az összes előirányzat (4,4 milliárd Ft) 18%-a. A IV. ötéves tervben a Velencei-tó már előzőleg érintett adottságai miatt a vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok még nagyobb költségigény-aránnyal lépnek fel. A vízgazdálkodás-fejlesztési feladatokra előirányzott (kereken 490 millió Ft beruházási és fenntartási összeg a teljes 1300 millió Ft-os előirányzatnak viszont már több mint a felét, 54%-át teszi ki. A Velencei-tó és üdülőkörzete vízgazdálkodás-fejlesztési munkái a IV. ötéves tervben Az ember térhódítása a természetben szükségszerű folyamat, de minden esetben ügyelni kell arra, hogy ne zavarja meg károsan a természet egyensúlyát, illetve minden jelentős beavatkozásnál fel kell mérni a várható eredményt és az esetleges káros hatásokat is. Felszíni vizeinknél és ezen belül állóvizeinknél is általában a többcélú vízgazdálkodási hasznosításra törekszünk [9]. A Velencei-tó szinte egyedülálló azzal, hogy hasznosítása kizárólag üdülési, idegenforgalmi, ezen belül fürdés és vizisport, horgászat és természetvédelmi célokat szolgál. A Velencei-tó és üdülőkörzete vízgazdálkodásfejlesztési feladatait minden esetben a tó és a vízgyűjtőterület adottságai, valamint lehetőségei figyelembevételével kell megtervezni és végrehajtani, felhasználva a más üdülőkörzetek fejlesztésénél nyert tapasztalatokat. A Velenceitónál a vízgazdálkodás-fejlesztés eredményes végrehajtása részben alapja, részben feltétele az üdülési idegenforgalmi hasznosításnak. Ezt szem előtt tartva a következőkben ismertetett eredményekről számolhatunk be. a) Tószabályozási munkák A Velencei-tónál elsősorban az üdülés, de a természetvédelem, a nádgazdálkodás, a horgászat, stb. is magasabb vízállást és kismértékben ingadozó vízszintet igényel. Az üdülési lehetőségek megteremtéséhez kiépített és rendezett partokra (strandokra,