Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Velencei-tó hidrológiai jellemzői 631 végén szűnik meg. Az állójeges napok számának havi átlagait a VI. táblázat ismerteti. A jég vastagságára csak szórványos mérési adatok vannak, melyek szerint a leggyakoribb a 20—25 cm-es jég, viszont hosszantartó kemény tél esetén a torlódásmentesen képződött jég vastagsága a nyíltvízi területeken 40—50 cm. A nádasokban és a nádasok szélénél a rothadó szerves anyagok hatására vékonyabb jég képződik mint a nyíltvízi területeken. 7. A tó vizének minősége

2 A Velencei-tó vize oldott sókban gazdag, alfa-limnó típusú, Na-Mg hidrokarbonátos szikes víz, igen nagy szulfát- és szervesanyag-tartalommal. A tó különböző részein a víz minősége nagyon eltérő és több vízminőségű táj különböztethető meg. A tó DNy-i részén levő nagy tisztások (Lángi- és Vendel-tisztás, Nagy-tó stb.) vize az oldott humuszanyagoktól sötétbarna (fekete vizek), de kristálytiszta és nyugalmi állapotban fenékig átlátszó. A tó középső részén elterülő összefüggő nagy vízfelületek (Nagy-tisztás, Felső-tó, gárdonyi Belső-tisztás, agárdi Hosszú-tisztás a mólóig stb.) színe barbásszürke, mindig zavaros. Az agárdi Hosszú-tisztásnak a kikötőtől DNy-ra eső része a tó DNy-i és középső részén lévő víztípusok közötti átmenetet képviseli. A tó közepén lévő nádasok tisztásain (Nádas-tó, öreg-tisztás, Kis Velenceistrand stb.) található víz színe sötétbarna, de lebegőanyag-tartalma miatt nem olyan fekete mint a tó DNy-i részén levő vizeké. A tó ÉK-i végén lévő medence (P'ürdető) vize zöldesbarna, csendes időben is zavaros. Ez a tó legeutrófabb és legszennyezettebb része. Az egyes tórészek vizének néhány kémiai jellemzőjét a jelenlegi ismereteinknek megfelelően a VII. táblázat ismerteti. Az átlátszóságra és a lebegőanyag-tartalomra megadott alsó értékek a nyugalmi időszakra, a felső értékek pedig a viharos vagy vihar utáni időszakra vonatkoznak. A nyíltvíznek a nádasok által határolt és előbb nem említett kisebb területein és a nádasokban lévő víznek a minősége a megadottaktól eltérő is lehet. VII. táblázat A vízminőség néhány jellemzője a Velencei-tó egyes részein A tőrész megnevezése Átlátszóság (Secchi-féle) cm Lebeg5anyagtartalom mg/liter összes sótartalom mg/liter Elektromos vezetőképesség 1/Ohm/cm 10' Kémiai oxigénigény KOlBMn Ca-iontartalom mer/liter A DNy-i részen levő tisztások 50—200 <10 800—1200 1700—2000 = 20 a= 35 A tó közepén levő nagy tisztások -=50 10—150 1680—1800 > 2100 12 <20 Agárdnál levő nagytisztás DNy-ra eső része 4—104 1010—1650 10—56 A középső részen levő kisebb tisztások 50—200 10—50 1600—1750 » 2100 >20 19—23 A tó ÉK-i végén levő nagy tisztás «30 20—200 1600—1750 >2100 >25 1 Az adatokat dr. Fel/öldy Lajosa VITUKI tudományos tanácsadója bocsátotta rendelkezésre.