Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
632 Bárányi Sándor 2. A vízgyűjtőre hulló csapadék A tó vízjárása jelentős mértékben függ a vízgyűjtőre hulló csapadéktól. A vízgyűjtő több pontján az Országos Meteorológiai Szolgálat által végzett napi csapadékmérések alapján meghatározható a vízgyűjtőre hulló csapadék sokévi átlaga. A havi átlagokat négy állomáson mért értékek számtani közepével számoltuk, az évi csapadékokat pedig a havi értékek összeadása útján (2. ábra) [6, 7]. A vízgyűjtőre hulló csapadék 1931 — 1970. évi adatai alapján számolt havi és évi átlagokat a III. táblázat ismerteti. Adataink szerint a legtöbb csapadék május, június és november hónapokban és a legkevesebb január és március hónapokban esik. A vízgyűjtőre hulló csapadék 40 éves átlaga 620 mm. A vízgyűjtő Vértes-hegységre eső területein az évi csapadék általában több, a Velencei-tó térségében pedig kevesebb mint a vízgyűjtő átlaga [6]. С 2. ábra. A vízgyűjtőre hulló csapadék (a), a Császárvíz évi közepes vízhozama (b) és a Velencei-tó évi jellemző vízállásai (c), h ma x — évi legnagyobb, h^Q = évi közepes, /í mj n = évi legkisebb vízállás Abb. 2. Niederschlag des Einzugsgebietes (a), mittlerer Jahresdurchfluss des Császárvíz (b) und die kennzeichnenden Jahreswasserstände des Velenceer-Sees (c): h ma x = grösster, Лка = mittlerer, h m m = kleinster Wasserstand des Jahres 3. Lefolyás a vízgyűjtőről A vízgyűjtőről történő lefolyás azonos az összes vízfolyás által a tóba vezetett vízmennyiséggel. Erre mérési adataink nincsenek, illetve csak a Császárvíz Pákozd— Kisfalud pusztánál lévő vízmérce szelvényére vannak 1951-től vízállás és vízhozammérési adatok. A pákozdi szelvényhez tartozó vízgyűjtő területe 377,64 km 2, a teljes vízgyűjtőnek 65,4%-s.
