Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Bokor Mihály-Ivicsics Lajos: Az áramlástan szerepe a vízépítésben

AZ ÁRAMLÁSTAN SZEREPE A VÍZÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYEK MÉRETEZÉSÉBEN BOKOR MIHÁLY és DR. IVICSICS LAJOS

1 A vízépítési létesítmények nagy részének az a célja, hogy a víz mozgását módosítsa; vagyis befolyásolja a sebesség nagyságát, irányát, hely, idő szerinti eloszlását. Ennek megfelelően az ilyen létesítményeket áramlástanilag is méretezni kell. Az áramlástani méretezés eredményeképpen a létesítményeknek rendszerint a fő méreteit és az alakját határozzák meg, mert az e téren elkövetett hiba igen gyakran csak nagyon körülményesen és költségesen javítható. Az áramlástani méretezésnek rendszerint nagy a gazdasági fontossága, mert sok vízépítési létesítmény és beavatkozás méretei és ennek következtében az építés költségei nagyok. Ilyenek többek között a vízfolyások és állóvizek szabályozásának létesítményei (keresztgátak, sarkantyúk, medermódosítások, mellékágelzárások, árvízvédelmi töltések) és a hajózás, a vízerőhasznosítás, az öntözés, az ipari, a kommunális vízellátás és a szennyvíztisztítás müvei (kikötők, zsilipek, duzzasztóművek, vízerőtelepek, szivattyútelepek, tisztító-, kezelő-, tározómedencék stb.). Ezért az alábbiakban néhány — részben modellkísérletből, részben pedig a természetből származó — példái bemutatva szeretnénk a figyelmet felhívni az áramlástani méretezés fontosságára. Nem célunk az áramlástani méretezés módjának ismertetése. Inkább — okulásul és a figyelem felhívása céljából — azok közül a gyakorlati esetek közül válogattunk ki néhányat, amelyekben az áramlástani méretezés hiánya, vagy nem megfelelő volta a létesítmény, illetőleg a beavatkozás célját, feladatát hátrányosan befolyásolja, vagy amelyekben a létesítmény működésének hatékonysága viszonylag kicsiny méretű beavatkozással lényegesen javítható lenne. PÉLDÁK A VÍZÉPÍTÉSI LÉTESÍTMÉNYEK ÁRAMLÁSTANI MÉRETEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉRE 1. Árvízvédelmi töltések helyszinzajzi elrendezése Az árvédelmi töltéseknek — amellett, hogy a szivárgó víz hatásának és a víznyomásnak ellen kell állniok —, a folyó nagyvízi vízmozgásának viszonyait úgy kell módosítaniok, hogy a nagyvízi sodorvonal lehetőleg megközelítse a középvízi sodorvonalat. Ugyanis, ha az árvízi áramvonalak iránya nagymértékben eltér a közép1 Bokor Mihály oki. mérnök, nyugdíjas, tud. tanácsadó, dr. Iviesics Lajos a míísz. tud. kandidátusa, tud. osztályvezető, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézel (Budapest)