Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Szilágyi László-Szilvássy Zoltán: A kolkrét beton és alkalmazási lehetőségei a vízépítésben

A kolkrét beton 543 — Л kolkrét eljárással a betonozás gépi berendezéseinek mennyisége és energiaigénye számottevően csökken, élettartamuk pedig növekszik, mert nagytömegű betonok esetében a beton mintegy 65%-át kitevő durva adalékanyag nem megy át keverőberendezésen, sőt még csak adalékanyagsilón és mérlegen sem, mert — az esetek többségében — a durva adalék szállítójárműről közvetlenül végleges helyére juttatható. — A finom adalék iszaptartalma lényegesen kisebb jelentőségű kérdéssé válik, mert a tömör — egymáshoz szemcsénként támaszkodó — vázanyagban az esetleg magas iszaptartalmú finombeton zsugorodására nincs lehetőség, sőt hiányzik a repedések keletkezéséhez szükséges zsugorodási hossz is. — A kolkrét eljárás az értékes és drága nagyszilárdságú cementek helyett — azonos műszaki végeredménnyel — lehetővé teszi az értéktelenebb, kisszilárdságú cementek nagymértékű felhasználását. — Minthogy a kolkrét betonok víz alatt is a szárazban készült betonéval azonos műszaki eredményességgel készíthetők, számos esetben kivitelezhetők a nagytömegű betonok — a talajvízszint süllyesztés mellőzésével — víz alatti betonként is. Ezzel a talajvízszint süllyesztés általában igen számottevő — és ráadásul improduktív — költsége takarítható meg. — Víz alatti betonozásokat általában munkamegszakítás nélkül kell végezni. Minthogy kolkrét eljárással a nagytömegű víz alatti betonoknak csak mintegy 35%-át kell beton formájában a víz alá juttatni, ez lényegesen megkönnyíti a munkaszervezést, csökkenti a munkaerő-, gép- és egyéb berendezésigényt, valamint a betonozási munkák időtartamát. — Nagy alapterületű víz alatti betonok készítése a hagyományos kontraktor eljárással csak mozgótölcsérrel vagy sok állótölcsérrel lehetséges. Előbbi esetben nagy a cementkimosódás lehetősége, utóbbi esetben pedig az egymással összemetsződő betonkúpok között mindig marad cementszegény — nem kellően vízzáró — átmenő réteg, ami a víz alatti beton rendeltetésének teljesítését lerontja, vagy meghiúsítja. Ezért nagy alapterületű betonok esetében a hagyományos módszerű víz alatti betonozást általában elkerülik s a betont költségesebb módszerrel készítik el, vagy pedig a lezáró — teherviselő — vasbeton lemez elkészítése az áteresztő víz alatti betonfenék fölött nagy nehézségekbe ütközik. A kolkrét eljárással a víz alatt elhelyezett vázanyag kitöltése egyszerűen és műszakilag megbízhatóan történik. — Terméskő burkolatok kolkrét habarcs hézagolása esetén a munka víz alatt is végezhető, mert a kolkrét habarcs nem mosódik szét és nem vesz fel több vizet. A hézagolás még kb. 1,5 m/s áramlási sebességű vízben is elvégezhető. A munka tehát kevésbé függ a vízállástól és az időjárástól (eső, kisebb hullámzás stb.). A hézagolás gépi úton — nagy termelékenységgel — történik, így élő munkaerőigénye igen kicsi. — Az i) pontban elmondottak érvényesek a műanyagpaplanos partbiztosításokra is, de ezeknél a vízállástól való függetlenség teljes mértékű, mert elvileg bármilyen mélységű víz alatt készíthetők. — A műanyagpaplanos partbiztosítás további előnye a terméskőből készültekhez viszonyítva, hogy úgyszólván hézagmentes burkolatot eredményez, így karbantartási igénye azokéhoz képest elenyésző. Egyes szakirodalmi források szerint vasalt kivitelben is készíthető. — A műanyagpaplanos partbiztosításoknál csaknem minden esetben fel-