Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Papp Ferenc: Debrecen térségének vízgazdálkodása

504 P a pp Ferenc A nyúlási tározók összeköttetésére zárt szelvényű gravitációs csatornát ter­veztünk 150 lit/s vízszállításra. Az Ny—4. tározó mellé települő 100 lit/s teljesít­ményű nyomásközpont a Nagyerdőt átszelő 0 300 mm ac. nyomóvezetékkel juttatjuk a vizet a Nagyerdő területére, illetve a Kondoros-csatornába. A Tócó-völgyben, illetve a Kondoros-Csereiág völgyében tervezett tározók feltöltése és részben a vízpótlás is a természetes felszíni vízkészletből történik, de a többcélú vízellátó rendszerből vízfrissítést, aszályos időben vízpótlást is kaphat­nak. Kizárólag a többcélú vízellátó rendszerből nyernek vizet a Nyúlási tározók és a Nagyerdei tórendszer. E tórendszer rendeltetése sajátos, mert elsősorban esz­tétikai, mikroklíma-javító, de ugyanakkor a felszín alatti vízháztartást is kedvezően befolyásolja. A Nagyerdő területén az öntözés lehetőségét is biztosítjuk az erdő egész területére kiterjesztve, évi 80 mm mennyiségben. Amennyiben a nagyerdei tavak vízszinttartásának hatására a talajvízszint annyira megemelkedne, hogy az öntözés az erdőfelújítást követő néhány év után csökkenthető, a felszabaduló vízkészlet átvezethető a Kati-ér vízgyűjtőjébe. Ezzel is növelnénk az itt létesítendő tavak vízellátását, illetve frissítését. Jóléti tavak létesítésére kínálkozó lehetőséget nyújtanak a Hajdúszoboszló és Debrecen között a 4. sz. műutat keresztező völ­gyek is, melyeket a tervtanulmány további finomítása során fogunk figyelembe venni. Vízrendezés A vízrendezési kérdések vizsgálatánál abból indultunk ki, hogy a vízgyűjtő jó vízgazdálkodású talajai kedvező lehetőséget nyújtanak a komplex vízrendezés érvényesítésére, amelyben elsődleges szempont a felszíni lefolyás csökkentése, a csapadék helybentartása és hasznosítása. Káros vízbőség, belvízi probléma csak a vízgyűjtő kisebb részén, völgyekben és helyi mélyedésekben jelentkezik, ahol a belvízlevezető csatornák részben már kiépül­tek (Kösely, Vidi-ér, Tócó, Kondoros és mellékágai) részben pedig kiépítetlen ér­vonulatokat találhatunk (Brassó-ér, Pece-ér és Ágod-völgy mellékágaikkal együtt). A vízrendezési munkák során összesen 110 km új csatorna építését tervezzük az érvonulatokba, melyből 31 km állami vízrendezési főműnek minősíthető (Bras­só-ér, Pece-ér és Ágod-völgy tározók alatti szakaszai). Üj csatorna továbbá a Kondoros-csereiág összekötése. Városrendezési okokból áthelyezésre kerül a Debrecen—Füzesabony vasút­vonal mintegy 6 km-es belterületi szakasza, földmunkáinak a vízrendezéssel együtt történő kivitele előnyös mind a vasútépítés, mind a vízrendezés szempont­jából. Távlatilag az intenzívebben beépülő területeken mederburkolás is indo­kolttá válik, mintegy 11 km hosszban. A tervezett öntözővíz és jóléti tározók a belvizek teljes tározására (löszháti terület) illetve a belvízcsúcsok jelentős csökkentésére (Tócó- és Kondoros-völgy, Kati-ér mentén) is felhasználhatók, s ezáltal hatékonyan elősegítik a belvízkár csökkentését is. Sósvíztározás Vizsgálataink szerint a K—l. és K—2. tározók a fürdőkből származó sósvíz­tározására is alkalmasak. A tározott sósvizeket öntözési idény után bocsátjuk be a befogadóba, amikor kártétele már lényegesen kisebb. A sósvizeknek a tározókba

Next

/
Thumbnails
Contents