Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Papp Ferenc: Debrecen térségének vízgazdálkodása

Debrecen térségének vízgazdálkodása 487 fogalmazásban „nem szignifikáns". Önmagában sem az átlagcsapadék, sem a hőmérséklet, sem a relatív páratartalom változása nem jelentős, — bár kétségkívül megállapíthatóan egyirányú — s az adatok felhasználásával meghatározott ariditási tényező romlása már szembeszökő. Ugyanakkor rohamosan növekvő a vizek mennyisége és minősége iránti igény, így azután érthető, hogy a múlt század jó — de legalább is jól tűrhető — viszonyaihoz képest, ma már igen rossz a vízellátottság, amely sürgős beavatkozás nélkül tovább fog romlani. Mindezek előrebocsátása után rátérek a változások részletes elemzésére és végül arra a javaslatra, melytől nemcsak a káros folyamat megállítását, hanem visszafordítását is reméljük. Debrecen térségét vízgazdálkodási szempontból elsősorban az alábbi problémák foglalkoztatják : 1. Debrecen város ivó- és ipari vízigényének jelenlegi és távlati kielégítése. 2. A város szennyvízének kezelése, majd elhelyezése, illetve hasznosítása. 3. A hajdúhátsági löszháti területek öntözésének fejlesztése. 4. A Nagyerdő vízgazdálkodásának megjavítása, tönkremenetelének megakadályozása, illetve egy tórendszer kialakítása, amely javítaná a felszín alatti vízháztartás egyensúlyát is. 5. A településfejlesztéssel kapcsolatos belterületi vízrendezés és településfejlesztésre alkalmas terület nyerése (1. ábra). 6. A fürdők használt vizének elhelyezése. 7. Az Erdőspusztai erdők termőhelyi viszonyainak javítása jobb vízgazdálkodással. A problémák külön-külön való megoldása az egyébként is magas fajlagos költségeket tovább növelné, de egy-egy téma önmagában való megoldása tartalmában sem adhat olyan értéket, mintha együtt, egymással összefüggő megoldást keresnénk. Ezért indokolt és célszerű olyan átfogó többcélú vízgazdálkodási tervet kidolgozni, amely valamennyi igény kielégítése céljából előnyös. Fontos szempont a hosszabb távra történő tervezés, mert az igények rohamosan növekednek. Ugyanakkor figyelembe vettük a műszaki létesítmények megvalósításának szakaszolhatóságát, a pénzügyi illetve gazdasági lehetőségek felmérése alapján. Mindkét szempont kielégítése érdekében az ezredfordulóig terveztünk, az egyes létesítmények azonban, — a nagy egységbe beilleszkedve — szakaszosan megépíthetők az igényeknek megfelelően. Ilyen műszaki és gazdasági megfontolás alapján jutottunk el a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (továbbiakban: HTVR) tervjavaslatának elkészítéséhez, amely alap ahhoz, hogy az országos és megyei hatáskörű párt- és állami szervek a javaslatot mérlegeljék és a gazdasági lehetőségek figyelembevételével döntsenek elfogadásáról. A javaslat alapján meghatározhatók további feladataink a tanulmányterv részletesebb kimunkálására és széles körű megismertetésére.

2 ! Szerző úgy véli, hogy vízügyi-műszaki körökben érdeklődésre tarthat szíimot a HTVR ismertetése, amely gyakorlati modellje lehet a térségi vízgazdálkodási rendszernek. A tanulmány publikálása lehetőséget ad ahhoz is, hogy mind többen megismerjék és hasznos javaslataikkal segítsék a — méreteiben nagy, jellegében újszerű — vízgazdálkodási mű megvalósítását. Ezekkel a gondolatokkal vállalkozik szerző a tanulmány ismertetésére, amely a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak több éves széles körű összefogása, áldozatvállalása és összehangolt munkája eredményeként készült el mint tervjavaslat, és készül napjainkban mint beruházási cél és program. Szerző reméli, hogy a terv megvalósításában is döntő részt vállalhatnak az Igazgatóság dolgozói, természetesen a területen működő más vízügyi szervekkel és érdekeltekkel együtt. A közölt tanulmányhoz kérik és szívesen veszik az olvasók véleményét, javaslatait és tanácsait.