Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Talajlazulás figyelembevétele 433 nak közelében vettem, így 50 m-es körzetben, ugyanazon talajra, de különböző művelési állapotban kaptam adatokat. A mintavétel során nem lehetett alkalmazni a szokásos és szabványban előírt talajmechanikai módszereket. Ezeket ugyanis viszonylag tömör, teherviselő talaj mintavételére és feldolgozásra szerkesztették. A mi esetünkben a szokásos 4 cm átmérőjű hengerbe vett minta nem reprezentálná pl. egy laza szántás állapotát, mert ebben cm nagyságrendű üregek is lehetnek, amelyek a kis hengerbe való mintavételkor eltömődnének. A laza termőtalajok hézagtényezőjének megállapítására új eszközt és módszert alkalmaztam. A mintavevő eszköz 20, ill. 25 cm átmérőjű henger, melyet függőlegesen szúrtunk be a talajba a vizsgálandó réteg mélységéig. Ilyen átmérő mellett a cm nagyságrendű rögök és hézagok halmaza nem változott meg a henger beszúrásakor. Mintavétel előtt a terepet kb. 0,5 m

2 területen elgereblyéztük, a lűrészfog éllel rendelkező hengert fogójánál fogva függőlegesen tartva, körbe forgatva szúrtuk be a talajba a felső vizsgált réteg mélységéig. A hengerben levő talajt kiszedtük és a helyszínen mérlegen lemértük, egyúttal légmentesen záródó dobozba kisebb könnyű mintát vettünk belőle a laboratóriumi vizsgálatok céljára. Minden mintavételről jegyzőkönyvet vettünk fel. Ez a mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza: 1. a minta számát, 2. a mintavétel idejét, 3. a helyét, 4. a helyszíni minősítést, 5. a talaj állapotát (művelés módját), G. a mintavevő henger átmérőjét, 7. a minta perem alatti mélységét felül és alul, 8. a minta súlyát; majd a laboratóriumi (V, W, G„, y

0) adatokat. A minta köbtartalmának számításához szükséges adatokat (átmérő, földhenger mélysége a mintavevő henger pereme alatt felül és alul) több helyen egyenletesen elosztva mértük és átlagoltuk. A földminta nagy tömegére tekintettel a súlymérést több részletben kellett végrehajtani. A jegyzőkönyv adatai alapján a számítást már az irodában végeztük és itt írtuk be a jegyzőkönyvbe a laboratóriumi méretek alapján a víztartalmat (w súly%), ennek figyelembevételével számítottuk a száraz súlyt (G

0 kp) valamint a száraz térfogatsúlyt (y

0 p/cm

3). A mintavételi jegyzőkönyvek adatait az I. táblázatminta szerint összesítettem. Előfordult néhány mintavételi hely, ahol a talaj tömörsége miatt a nagy átmérőjű 1. táblázat Mintavételi jegyzökönyvek összesítő adatai (Minta) A talajminta Száma és ideje helye község helyszíni minősítése talajállapot jellemzője átmérő cm mélység cm súly kp 1* 73.07,19 Alsónyék sovány agyag tarló 24,8 16,45 13,85 2 07.19 Alsónyék sovány agyag friss szántás 24,8 22,04 11,38 3 07. 19 Alsónyék sovány agyag kapás 24,8 1С,55 11,70 12* 08. 10 Hajdúszoboszló agyag fasorban 4,0* (10,00) 13* 08. 10 Hajdúszoboszló agyag e.öntözöll répa 4,0* (10,00) — 14 08. 10 Nádudvar agyag friss szántás 20,0 18,40 6,63 21 08.10 Vámospércs közepes homok friss szántás 20,0 15,70 7,30 22 08.10 Yámospércs közepes homok mák-tarló 20,0 14,50 6,86 23 08.10 Vámospércs közepes homok tarló 20,0 14,00 7,26 24* 08.10 Vámospércs közepes liomok árokpart 20,0 6,50 3,81 * kemény talaj