Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

Ligeti L.: Keszthely és a Balaton 419 okoz a jelenleg is feltárt áramlásokban, csupán sebességüket növeli valamelyest. Ennek a változatnak a költségei közel sincsenek arányban a beavatkozás értékével, nemcsak műszaki céljaiban, hanem a tóból nyert területek értékesítéséből származó, a beruházást csökkentő hatásában sem. A második változat az, mely tulajdonképpen hatékony és célravezető műszaki beavatkozást jelent. A Keszthelyi-öbölben a beavatkozás után az uralkodó északi szél hatására keresztirányú áramlás indul meg, ami a hordalékot az öböl déli részéről a közepe, illetve a finomabb szemcséket az északi part felé mozgatja. Ugyanakkor a felső medencében az ENy-i szél hatására a vízszint kilendül, és mintegy kihúzza a megindult hordalékot a szűkületen át a Keszthelyi-öbölből. Л Szigligetiöbölben az áthelyezett Zala-torkolat előtt kialakuló part menti áramlása teljes Zala-hordalékot kelet felé sodorja. Ekkor következik a visszalendülés. Az északi partok mellett visszaáramló víz hordalékának egy részét a szigligeti iszapcsapda, másrészt az északi sarkantyú megfogja. Ami azon túljut, keverve a nem kizárható keresztirányba mozgó Zalahordalék kis hányadával, a szűkületen nagy sebességgel áthaladva, most már a tó hosszirányú lengésével fokozott sebessége miatt, ütközik a Keszthely alatti orral, majd szétválva visszafordul a partok mentén a szorulat felé, amikor a következő negatív kilendüléssel nagy sebességgel kiáramlik az öbölből. A sarkantyúk környezete idővel feliszapolódva, egy mesterséges tihanyi szorulat fog létrejönni (7. ábra ). Abban az esetben, lia a viharos erejű 7—8 B°-os szél több órán át tart, az északi part menti áramlás erősödik, az északi sarkantyú hatására a sodorvonal délebbre tolódhat és a keszthelyi orr alatt lesz az ütközés. Ennek következtében a primer áramlási irány a déli lesz, mely a déli sarkantyú felé fordul, míg a szekunder irány a keszthelyi lesz. Azonban ez a folyamatos nagy sebességű beáramlás következtében átfordulni kényszerül a keszthelyi sarokba, annál is inkább, mert a keresztirányú kilendüléssel növelt statikus vízszintemelkedés is segíti. Ennek eredményeként a Keszthely előtti szakaszon áramló víz sebessége is felfokozódik (8. ábra). Mivel a viharos szelek folyamatossága nem állandó, hanem lökésekkel jelentkezik, az orrnál történő ütközés után váltakozva jelentkezik a primer, ill. szekunder áramlási jelleg, ami viszont azt jelenti, hogy az áramló víz által mozgásba hozott hordalék frakciója igen széles skálán mozog, folytonosan átrendeződik, mintegy átmosódik. Ennek viszont az az előnye, hogy a negatív kilendüléssel a folyamat ismétlődése folytan a finomabb frakció biztosan kihúzódik az öbölből (0. ábra). Ismételten hangsúlyozni kívánom ezek után is, hogy abszolút műszaki megoldást találni — a kérdés bonyolultsága miatt — nem lehet. A beavatkozás gazdasági alapja megítélés kérdése, és a megoldás feltételezi az általános, intenzív beavatkozás előrehaladását úgy a vízgyűjtőn, mint a tóban az iszapképző tényezők minimálisra csökkentésével. Annál viszont nagyobb perspektívát nyújt mint a helyi öncélú kotrások, nád- és hínárkaszálgatások, mert a kotrásból az új vonalon feltöltött területek hasznosításából a beruházás költsége csökkenthető és az öböl mélyíthető. Az sem lehet kétséges, hogy ezzel az öböl életét nagymértékben meg lehet hosszabbítani. Ezek után - a nagyobb beavatkozás megvalósulásának lehetőségétől függetlenül — mit lehet és kell tenni Keszthely érdekében ma? Akár megvalósul a partvonalak beljebbvitele, akár nem, Keszthely város balatonparti központja — a kikötő, a Sziget-strand, a park és a Helikon Szálloda — annyira összenőtt a város