Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

Ligeti L.: Keszthely és a Balaton 415 III. táblázat A Dalalon déli pari nádas területének változása a községek közigazgatási határa szerint Község száma Nádassal borított téridét 1958. 1 1968. évi felvétel szerint 1 — 2. Balatonszabadi—Siófok 9,18 lia 6,94 ha 3. Zamárdi 15,08 ha 27,80 ha 4. Balatonföldvár 7,08 ha 6,00 ha 5. Balatonszárszó 12,36 ha 16,00 ha 6. Balatonszemes 1,94 ha 2,56 ha 7. Balatonlelle 5,72 ha 2,46 ha 8. Balatonboglár 1,00 ha 0,56 ha 9. Fonyód 18,46 ha 21,18 ha 10. Balaton fenyves 23,82 ha 43,20 ha 11. B.mária— B.keresztúr 95,52 ha 118,06 ha 12—13. Ii.berény— B.szentgyörgy 44,20 lia 156,36 ha Déli part összesen 234,36 ha 101,12 ha teri térképezése, amit a Székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság készített. 1968-ban ezt a felmérést a partvonal jogi és műszaki meghatározása céljából megismételte a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, így a Balaton-part intenzív beépülési szakaszának — egy reprezentatív évtizedre terjedő — adatait vethette egybe a Balatoni Vízügyi Kirendeltség (I —

III. táblázat). így a Borbás-féle megállapítással együtt három adattal rendelkeztünk a déli partra vonatkozóan az idő függvényében (5. ábra), melyek parabolikus függvénykapcsolatot reprezentálnak. Az egész Balatonra vonatkozóan — ha az 1900-ban meglevő nádasokat is figyelembe vesszük — egy exponenciális függvény kapcsolatot kapunk, aminek megbízhatóságát az induló nádasterületek ismeretének hiánya bizonytalan becsléssé tenné. Bár mennyiségben az északi parti nádasnövekmény nagyobb, a veszélyesebb a déli parti nádasodás. Az északi parton ugyanis a meder gyorsabb mélyülése a nádasterületek előretörését bizonyos mértékig korlátozza. Sokkal nagyobb a veszély a déli parton. A meder több száz méter szélességben olyan sekély az ún. marásig, hogy a nád a saját, maga által kiülepített hordalékon és törmelékéből termelt turzásokon elvileg a parii vízterület mintegy 3000 ha-ján megtalálja az élet lehetőségét. Márpedig ha csak a nádas területek növekedése ilyen mértékű, nyilvánvalóan a hínárfélék és egyéb vízinövények előretörése ezzel arányosan tételezhető fel. Ennek figyelembevételével a biológiai származékú iszap és hordalék mennyisége, a parterózióból származó hordalékkal szemben megnövekedett, tehát sorrendben ma helyet is cserélt. Ezek alapján sokan azt mondják, hogy nagyon jól van így, nem kell partvédművet építeni a déli parton, ami lehet ma kényelmes álláspont, a jövő szempontjából feltétlen aggasztó.