Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

412 Ligeti László 5. ábra. A eléli part náclasodási jelleggörbéje exlrapolálva a náelasodásra hajlamos területek határáig Fig. 5. Courbe caractéristique de l'envahissement par roseaux de la rive sud extrapolée jusqu'à la limite des zones sujettes à être envahies par des roseaux 1 = superficie en ha 2 = années Abb. 5. Kenndiagramm des Verschilfens des Südufers, extrapoliert bis zu der Grenze der zum Verschilfen geneigten Gebiete. 1 —

Fläche, ha, 2 = Jahre A nádas előretörésének mértekét az előbbi tényező hatására az egész Balatonban, de főleg a déli parton — ahol a továbbterjedésének lehetőségei a sekély mederviszonyok következtében fokozottabban megvannak —, az 5. ábra és az I —

III. táblázat adatai szemléltetik. Idézzük Borbás Vincét, aki 1900-ban az alábbi megállapítást tette a hínár elterjedésével kapcsolatban: „A Balaton partjának és fenekének kétféle talajbeli minőségét, ti. a bakonyi partnak sáros és iszapos, laza és süppedő, a déli partnak pedig keményebb kavicsos és homokos szerkezetét, a Balaton-melléki nép jól ismeri, s éppen a hinár elterjedése érdekéből gyakran emlegeti. A bakonyi (zala—veszprémi) és a déli (somogy—veszprémi) partnak ez a másfélesége az utazóknak is hamar szemébe