Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton
406 Ligeti László szint kiegyenlítődésre való törekvése hozza létre. Ez a jelenség a mozgásban levő víz tömegének tehetetlensége és a súrlódó erők (meder, gyengülő szél, légnyomás, belső súrlódás) viszonyától függ. A hosszirányú lengést természetesen a keresztirányú lengések is befolyásolják, és a Tihanyi-szorulat is, melyek következtében általában egy és két csomópontú lengések alakulhatnak ki. Ezek azok az alapvető áramlások, melyek a Balatonban levő hordalékot magukkal ragadva, az áramlások jellegének (primér, szekunder), erősségének, tartósságának és az anyag minőségének megfelelően mozgatják el a mederben. Mivel a továbbiakban a hordalék mozgása és minőségi átrendeződése a szemcse nagyságától, fajsúlyától, és az ún. kritikus sebességtől függ; az előbbiek függvényében frakcionált és kiülepedett hordalékból az áramlások kvalitatív és kvantitatív lényegére lehet következtetni. Az erős part menti és a Keszthelyi-öbölben kialakuló áramlások hordalékmozgató szerepét a Balatoni Vízügyi Kirendeltség (BVK) tapasztalatain és megfigyelésén túlmenően részben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) lumineszcens üvegőrleménnyel végzett megfigyelései, részben pedig a Tihanyi Biológiai Intézetnek a felső üledékrétegben végzett szervesanyagvizsgálatai is bizonyítják. Mivel a megfigyelések egymástól függetlenek és 1964- 72-ig 8 évet fognak át, megbízhatóságuk aligha vitatható. 3. Kutatási és építési tapasztalatok 1. A déli parton: A VITUKI által (Hamvas F.) Szemesen, a bevédetlen partszakaszok eróziós vizsgálatánál, a parttal párhuzamosan a sekély mederbe helyezett lumineszcens üvegőrlemény nem Siófok felé mozdult el, hanem igen kis mértékben a Keszthelyi-öböl felé. Ez bizonyítja a DNy-i szelek hatására kialakuló, jellegében hasonló, de a kisebb szélerősség és gyakoriság folytán, az É-i parti áramláshoz viszonyítva nem mértékadó partmenti áramlás létezését. Ugyancsak a déli parton a mélyvízig kiépített kikötőmólók esetén viszont a bejáratok töltődnek fel elsődlegesen és zömmel homokkal, mintegy körülfolyva a mólóvégeket. Ez pedig bizonyítja az ÉNy-i szél hatására a mélyebb zónában kialakuló ÉK-re tartó áramlás erősségét. 2. Az északi parton : Az egymólós kikötők eliszapolódása — mivel azok sarkantyúként működnek — rendkívül gyors. Ezért az utóbbi 8 évben csak kétmólós kikötőket építettünk, melyek feliszapolódása sokkal lassúbb zárt kialakításuk miatt. Építési tapasztalatok. Az áramlás erősségét bizonyítja az, hogy amikor a révfülöpi ОТ kikötő keleti oldalán köves altalajra 2—20 mm0 mészkőmurva terítéstalkalmaztunk strandmeder-kialakítás céljából, abban reménykedve, hogy éppen a nagy szemcséjű anyag fajsúlya miatt megmarad, az áramlás a Keleti-móló tövébe hordta a 10 —20mm átmérőjű mészkőmurvát, a kisebb 0-jű pedig eltűnt. A Badacsonyi campingnél : A Balatoni Intéző Bizottság (BIB) kezdeményezésére partvédőmű nélküli 1:15-ös hajlású, 50 cm-es mészkőmurva terítéssel alakítottuk ki a medret és az LNV fölötti parti szakaszt. A murva a camping nyugati oldalán a nádasban megtalálható, az erős áramlás egyértelműen Keszthely felé sodorta.
