Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

404 Ligeti László ráépült a turzás magja. Ezzel a folyamattal egyidőben megkezdődött a" déli parti berkek lefűződése is, azonban az elvileg eróziós partszakaszon a turzások összefüggő szakaszainak kiépülése sokkal hosszabb folyamat. Utolsónak a Kis-Balaton töltődött fel, s ezzel befejeződött az a folyamat, ami a mai partvonalak állandósulásához vezetett, eltekintve a hossztengely máig is tartó déli irányú mozgásától, ami a déli part eróziója és az északi part feltöltődése folytán már csak kisebb mértékben jelentkezik. 2. A Keszthelyi-öbölben ós tóban kialakuló áramlások okai A Hévízi-, a Kis-Balatoni- és a Keszthelyi-öböl feltöltődését vizsgálva — ami egyben a feltöltődés sorrendjét is jelzi és amelyek Keszthely számára igen nyugtalanítóak — a másfél évtizedes építési tapasztalatoknak, valamint a VITUKI és a Tihanyi Biológiai Intézet eredményeinek egybevetésével megállapítható, hogy ezek a jelenségek nemcsak a Zala rovására írhatók, hanem ebben a folyamatban a Balaton egész medrében lejátszódó áramlások is döntő jelentőségűek. Mivel a hordalék mozgását a víz mozgása, áramlási sebessége és annak iránya határozzák meg, az áramlások viszont a szél hatására jönnek létre, ezért elsősorban a balatoni szélviszonyokról, mint az áramlások okozójáról kell beszélnünk (2. ábra). A hordalék mozgatása szempontjából a 3 B°-nál erősebb szelek iránya és gyakorisága a mértékadó, azonban az áramlások folyamatossága szempontjából az átlagos szélirányok is számba veendők. A gyakorisági ábrákból megállapítható, hogy az északi part mentén bakó szélként érkező É-i szél, a domborzat torló hatása folytán, ami a továbbiakban döntő kihatású a tó áramlási viszonyaira, a déli parton ÉNy-ivá válik, az erős É—ÉNy-i szelek toló hatására ugyanis a víztükör a déli part mentén szélső értékben mintegy 20-25 cm-t kilendül, mely kilendülésből két fő áramlási típus alakul ki. Ha a szélnyomás eredője merőleges a déli partra, akkor a kiegyenlítődésre törekvés miatt a primer áramlás iránya a víz felszíne alatt északi part felé tartó áramlás. A sekundér vagy másodlagos áramlási irányt pedig, ami jóval gyengébb, a jobbra-balra kitérni igyekvő víz áramlása hozza létre. Ezt a másodlagos áramlást döntően befolyásolják: a partok formája, kiépültsége és a hullámzásból a partközeiben kialakuló interferencia jelenségek bonyolult hatásai. Ha azonban az ENy-i szél helyzetét (2. ábra) mint déli partra jellemzőt vizsgáljuk, az a D-i parttal mintegy 70°-os hegyesszöget zár be. Az eredőnek a parttal párhuzamos összetevője mint tolóerő a D-i part felé már kilendült víztömeget a déli parttal párhuzamosan ÉK-i irányba nyomja. Ugyanakkor az északi parton depresszió keletkezik, amit elsősorban a déli parttal párhuzamosan kialakult áramlás átfordulása az északi part felé igyekszik kiegyenlíteni, s ez egy erős partmenti irányú áramlást okoz, mely a Keszthelyi-öbölbe tart, amely a másodlagos keresztirányú áramlás által az északi part jelé sodort lebegő hordalékot is jelveszi és a Keszthelyi-öbölbe szállítja. így válik a Keszthelyi-öböl az egész Balatonból származó lebegő hordalék ülepítőjévé. A DNy-i szelek hatására ugyanez a jelenség ellentétes előjellel játszódik le, kisebb erősségük és gyakoriságuk folytán nem mértékadóak. Beszélnünk kell még mint alapjelenségről a hosszirányú lengésről, amely a szél erősségének csökkenésével, ill. a hossztengelyirányú szelek esetén áll elő. Ezt a víz-