Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Mantuánó Jenő: A Dráva vízjárásának vizsgálata
A Dráva vízjárásának vizsgálata 393 Л statisztikai megfigyelést jól tükrözi a jégjelenségekre vonatkozó gyakorisági ábra is, melyet a tapasztalatokkal összevetve az szűrhető le, hogy Drávaszabolcson és Szentborbáson a zajló jég gyakorisága 2 évnél kisebb, Barcson 2 év. Drávaszabolcson és Szentborbáson a zajló jég gyakorisága 2 évnél kisebb, Barcson 2 év. Drávaszabolcson és Szentborbáson az álló jég gyakorisága 2,5, Barcson 3,5 év. Feljegyzések szerint a Dráván jeges árvíz még nem fordult elő, mert a keletkező jégdugókat a víz felemelle, illetve felborította. Л ritkán előforduló jégdugók csak a szabályozatlan szakaszon keletkeznek, mert a jég elvonulása alulról felfelé halad, és így az összetorlódás veszélye nem áll fenn. 3. A Dráva vízjárásának vizsgálata Az előzőekben nagy vonalakban bemutattuk a szokványos hidrológiai paraméterek meghatározását, valamint a vízjárást kialakító hatásokat. A klimatikus hatások és a hidrológiai paraméterek vizsgálatában a vízjárásra nézve az éven belüli periodikus változás hatása érvényesül, ami felveti a matematikai összefüggés levezetésének lehetőségét. A vízjárás matematikai vizsgálata A vízjárás matematikai vizsgálata a barcsi szelvényre készült el, mivel e szelvényhez kapcsolódnak a hazai árvízvédelmi, folyószabályozási, vízgazdálkodási stb. előírások. A feladat megoldása — azaz a vízjárás matematikai jellemzése — érdekében első lépésként az év egyes időpontjaira vonatkozó vízállásoknak a vizsgált időszakon belüli eloszlását határoztuk meg, vagyis azt, hogy az év bizonyos meghatározott időpontjaiban észlelhető vízállások véletlen jellegű ingadozása milyen eloszlásfüggvénnyel írható le. Az eloszlás típusának és az eloszlásfüggvény paramétereinek az ismeretében kerülhet sor a vízjárás jellemzésére. A vízjárás jellemzését a barcsi vízmérce szelvényén mért 65 éves adatsor minden január 1-i, 6-i ... december 27-i eredménye alapján határoztuk meg. Az ötnaponkénti vizsgálat alapján 73 vízálláseloszlás-függvény meghatározására került sor, melyekből a további számításokhoz felhasználtuk az empirikus középértékei, az első és a második centrális momentumot. Meghatároztuk az X 0 értékét, mely a lehetséges legkisebb vizállásértéket reprezentálja 100%-os valószínűségi szinten. Az eloszlásfüggvény becslése során függetlenségi, egy öntet űségi, valamint illeszkedési vizsgálat is készült, a helyes számítás ellenőrzése céljából. Az eredményt a 12. ábra mulatja be, ahol a számolt empirikus középértéket és a szórást az idő függvényében ábrázoltuk. Az empirikus középérték és a szórás grafikus ábrázolása rámutat arra, hogy éven belüli periodikus változás van, melynek kiegyenlítését a Jordán által kidolgozott módszerrel lehet a legcélszerűbben elvégezni.
