Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

328 Balogh J.—Tóth G. mutatja be a távolság függvényében. Л vízszállítás eltérései az átlagostól elhanyagolható nagyságrendűek. Ez azt jelenti, hogy a vízszintes vagy közelítően vízszintes csepegtető öntözőberendezéssel igen egyenletes vízelosztásra számíthatunk, ha az egyéb szerkezeti elemek meghibásodása (eltömődés, deformálódás) az egyenletességet nem befolyásolják. Л tarcali tapasztalatok szerint a hazai berendezéssel kapcsolatban e téren még rendkívül sok probléma van. c) Vízadagok és fajlagos vízszállítás A csepegtető öntözőberendezésekkel kiadagolandó vízmennyiségek alapvetően különböznek a hagyományos öntözőberendezésekkel kiszolgáltatott vízadagoktól. A hagyományos öntözőberendezésekkel ugyanis a talaj víztároló-képességét, mint víztartályt használva, a lehetséges leghosszabb időtartamra, az öntözési forduló időtartamára elegendő vízmennyiség kiadagolására törekszünk. A csepegtető öntözőberendezések ezzel szemben a gyökerekkel átszőtt talajtest optimális nedvességtartalmának állandó fenntartását tűzik ki célul. így tulajdonképpen az öntözött növényállományok napi vagy két-három naponkénti vízfogyasztásának visszapótlásáról, illetőleg a gyökerekkel átszőtt ugyanazon talajtestbe való beadagolásáról kell gondoskodnunL (A csepegtető öntözés vízadagjai tehát szoros kapcsolatban vannak az öntözött növényállományok napi evapotranszspirációjával.) Azonban, ha figyelembe vesszük, hogy a csepegtető öntözőberendezések alkalmazásakor az öntözött növényállományokban a talaj felületének csupán töredéke nedvesedik be, úgy valószínű, hogy az ily módon öntözött növényállományok vízfogyasztásában az evaporáció csupán alárendelt nagyságrendű. Hazai viszonylatban az evapotranszspirációs állomáshálózatban vizsgált különféle szántóföldi és kertészeti öntözött kultúrák esetében 3 — 6 mm közötti értékűnek találtuk az öntözési idény alatti napi vízfogyasztást (daily consumptive use). Következésképpen a csepegtető öntözőberendezésekkel kiszolgáltatandó öntöző vízadagok sem lehetnek ezen értékeknél nagyobbak. Vagyis a csepegtető öntözés 1 — 3 naponként ismételt vízadagjai 3—18 mm között váltakozhatnak. A vízadagokat eltérő napi üzemidővel szolgáltathatják ki. Nincs különösebb munkaszervezési vagy technikai akadálya annak, hogy a vízkiszolgálás üzemideje akár 24 óra is legyen naponta. Tekintetbe véve azonban a transzspirációnak a fényhez való kötöttségét, valószínű, hogy a 24 óránál rövidebb napi üzemidők egyes növényfajoknál előnyösebbek lesznek. Ugyanakkor a napi üzemidők megnyújtása a berendezések szükséges, fajlagos vízszállító-képességét, s ezzel a berendezések fajlagos beruházási költségeit is csökkenti. A további vizsgálatokhoz segédanyagként kidolgoztuk és a II. táblázatban, valamint a 9. ábrán bemutatjuk az öntöző vízadagok és az üzemidők kapcsolatát a csepegtető öntözőberendezések fajlagos vízszállító-képességével. II. táblázat A csepegtető öntözés fajlagos vízsugárigénye (liter/sec/ha) Az öntözés gyakorisága naponként kétnaponként háromnaponként napi öntözés idő/óra 24 16 8 24 16 8 24 16 8 3 0,35 0,52 1,04 0,69 1,04 2,08 1,04 1,56 3,12 4 0,46 0,69 1,39 0,93 1,39 2,78 1,39 2,08 4,17 5 0,58 0,87 1,74 1,16 1,74 3,47 1,74 2,60 5,21 6 0,69 1,04 2,08 1,39 2,08 4,17 2,08 3,12 6,50