Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

300 Bognár Győző — a gépek racionális kihasználása érdekében a teljesítmények és a feladatok összehangolása, — a kis méretű, de összetett feladatokból álló fenntartási munkák l'orgószínpadszerű szervezése, — a művek olyan módon való kialakítása, amely lehetővé teszi a fenntartás egyszerűsítését. A vízépítés iparosításánál : — új, nagy teljesítményű gépek kiválasztása, — nem egyes műveletek, hanem teljes folyamatok gépesítése, a komplex gépesítésre való törekvés, — termelékenyebb megvalósítást lehetővé tevő műszaki megoldások, kialakítási formák, — újfajta anyagok, műanyagok alkalmazása, — a munkahelyi építőmunka szerelő jellegének kifejlesztése, — a munkák minél nagyobb részének telepített körülmények között való végzése, az előregyártás fokozott mértékben való alkalmazása, — korszerű munkaszervezési eljárások bevezetése, — folyamatos építés, a munka minél inkább való függetlenítése az időjárástól és a vízállástól, — az állagmegóvás, korrózió elleni védelem korszerűsítése. A vízépítés iparosításának azt az átfogó, racionális termelés fejlesztést tekintjük, amely az építés műveleteinek kézműves jellegét gyártásszerű termelési folyamattá változtatja. A Vízügyi Ágazati Kutatási Fejlesztési Terv ,,B" szintű témái közül а В 700-as fő fejezet a „Vízi létesítmények fenntartásának fejlesztése, az állóeszköz-gazdálkodás korszerű módszereinek kialakítása" címet viseli, а В 800-as fő fejezet címe pedig: „A vízépítés iparosítása". Mind a két fő fejezetet, majd annak alapján a fő feladati célprogramot a Tröszt dolgozta ki. Az utóbbi két évben a műszaki fejlesztési munkát már teljes mértékben a 15 éves kutatási-fejlesztési terv által előírt program szerint végzik a vízügyi vállalatok és igazgatóságok. A fenntartási munkák technológiai fejlesztése és a vízépítés iparosítása terén az elmúlt évek során több korszerű megoldás született, melyek közül néhányról alábbi beszámoló második részében adunk rövid ismertetést. Ezeket a fejlesztési eredményeket a vízgazdálkodási ágazat operatív szerveinél dolgozták ki részben az OVH Műszaki Fejlesztési Osztálya, részben a Tröszt irányításával. A gyakorlat során tapasztalható volt, hogy általában azok a műszaki fejlesztési témák fejeződtek be sikeresen, amelyeknek a kiírása találkozott a vízügyi szervek helyi igényével és figyelembe vette a műszaki gazdasági felkészültségüket. Az eredmények elterjesztése azoknál a szerveknél ment a legkönnyebben, amelyek részt vettek a kidolgozásában vagy annak során felhasználták a javaslataikat. Ez olyan motívum, amelyet a Trösztnek figyelembe kellett venni és a koordinációs munkájában alkalmazkodnia kellett hozzá. Megfelelő előkészítő munka után 1972. tavaszán a Tröszt javaslatára az Igazgató Tanács létrehozta a Műszaki Fejlesztési Állandó Bizottságot. A Bizottságnak nyolc tagját négy vállalat és négy vízügyi igazgatóság delegálja négy évi időtartamra, a kilencedik tag az OVH Vízgazdálkodási Tröszt Műszaki Fejlesztési Osztályának a vezetője, aki a titkári tisztet is ellátja. A folyamatosság biztosítása érdekében kétévenként négy tag cserélődik. A vállalatok az igazgatóhelyettes főmérnökkel, a vízügyi igazgatóságok az igazgató által kijelölt igazgatóhelyettessel képviseltetik magukat a Bizottságban. Megalakulása után a Bizottság áttekintette а В 700-as és В 800-as fő feladati célprogram-tanulmányokat. Néhány feladat esetében módosító javaslattal élt, melyeket a Vízgazdálkodási Tröszt Műszaki Fejlesztési Osztálya figyelembe vett a célprogramok végleges kidolgozásánál. Sikerült a műszaki fejlesztési célkitűzéseket a lehető legteljesebb mértékben összehangolni a gyakorlat igényeivel, így a Tröszt végrehajtotta az OVH Elnökének a műszaki fejlesztési munkák decentralizálására vonatkozó rendelkezését. A felelős kidolgozó a feladat megoldásába tetszés szerint vonja be a vízügyi igazgatóságokat vagy vállalatokat, de lehetősége van külső szervhez, kutató, tervező,