Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése
14 Dr. Kovács György A további vizsgálatok kiindulási feltétele, hogy a csapadék területi eloszlása az X, y területi koordináták és a R csapadékmennyiség koordináta háromdimenziós rendszerében olyan felülettel jellemezhető, amely az /?(х,-, y,) mintapontadatokat mindenhol érinti, s azok között lineárisan interpolálható. Ilyen modell alapján vizsgálható az a kérdés, hogy az (x,-, y,) ponton mért maximális csapadék milyen arányban haladja meg a meghatározott kiterjedésű területet egyidejűleg borító átlagos csapadékmélységet. Az első részletes statisztikai elemzés még nem az egyedi csapadékok adatait használta fel kiindulásul, hanem a területi átlag évi maximumát viszonyította a vizsgált területen levő állomások évi maximális csapadékának az átlagához (Péczeli, 1973). A vizsgálat azt igazolta, hogy — a helyi, orografikus hatásoktól eltekintve — az átlagos jellemzők az ország minden területén elfogadhatók, így a keresett viszonyszám egyetlen függvény formájában megadható: ahol а értéket úgy kapjuk meg, hogy a T időtartamú csapadékokból a kiválasztott területre számított területi átlagok sorából kiválasztjuk az évi maximális értékeket és ezeknek képezzük a középértékét, míg az X* T ) hasonló jellegű, pontszerű csapadékból meghatározott jellemző, ugyancsak a T időtartamú csapadékokra vonatkozik és az egyes állomások évi maximumainak átlagaiból számított középérték. Amint ez a definíció mutatja, nem teljesen fedi a q(A) függvény a célkitűzésként adott feladat megoldását, hiszen eredeti célja nem egyedi esetek jellemzése, hanem a statisztikai vizsgálatokban a különböző valószínűségű csapadékot jellemző eloszlási függvény meghatározásakor általában szorzóként szereplő középérték számítása. Ez a feldolgozási mód.nagyszámú adat statisztikai elemzésével a helyi változékonyság által okozott bizonytalanságot kiküszöböli és így általános tájékoztatást nyújt az adott valószínűségű, pontszerű csapadék és a területi átlag viszonyáról. A 3. egyenletként felírt szimbolikus kapcsolatot az 1, 2, 3, 4, 5 és 6 napos csapadékok esetére a számított értékek átlagolásával grafikusan ábrázolhatjuk (4. ábra). Minthogy a vizsgálat az 1000 és 5000 km 2 közötti területre terjedt ki, az ezen kívüli tartományt szaggatott vonallal jelöltük. Megindultak a vizsgálatok annak meghatározására is, hogy az egyedi csapadékok pontszerű értéke és területi átlaga között milyen kapcsolat adódik (Puskás, 1972). Az eredmények természetesen lényegesen bizonytalanabbak, részben az egyedi csapadék nagy területi változékonysága, részben az ilyen elemzéshez szükséges sűrű mérőhálózat viszonylag rövid észlelési sora miatt. Két vízgyűjtő, a Kapós és a Zagyva adatai kerültek feldolgozásra. A Kapós esetében lineáris korrelációt feltételezve a maximált pontszerű csapadék (P ma x) és a területi átlag (P 0) között: regresszió-analízissel számították az összefüggés együtthatóit és korrelációs tényezőjét. A vizsgálatot a májust megelőző, és az augusztust követő időszakra különkülön, a közben levő periódusra pedig havi bontásban végezték el, egy-és kétnapos csapadékadatokkal (5. ábra). A Zagyva völgyére vonatkozóan a feldolgozás csak (3) P 0=a + 6P ma x,, (4)
