Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése
12 Dr. Kovács György A hatékony csapadók vizsgálatakor nem indulhatunk ki a vízgyűjtőn egy, vagy néhány ponton mért csapadékadatból, hiszen a vízhozam a vízgyűjtőre hullott csapadékot integrálva adja. Ha tehát a területre a légkörből érkező és az onnan lefolyt vízmennyiséget kívánjuk összevetni, meg kell határoznunk először a vízgyűjtő csapadékának legvalószínűbb területi átlagát. Ez azonban — amint az előzőekben röviden összefogott meteorológiai kutatás eredménye jelzi — függ a csapadékot létrehozó légköri helyzet típusától, és különösen ha a vizsgált vízgyűjtő meghaladja azt a kiterjedést, amelyet az adott típusú csapadék valószínűen közel egyenletesen borít, a terület nagyságától is. A felszínt elérő csapadék kialakulását befolyásoló alapfolyamatok közül ezért elsőként a csapadék pontszerűen mért értéke és területi átlaga közötti kapcsolatot kutató magyar vizsgálatokról számolunk be. Minthogy felvetődött a csapadék fiiggély menti változásának lehetősége is, a csapadékvizsgálatokról adott összefoglaló bevezetőjeként különböző szinten elhelyezett és különböző típusú mérőberendezések adatait hasonlítjuk össze. Felmerült ugyanis az a probléma, hogy vajon a szabványosan (1 m magasságban) mért eső mennyisége helyesen jellemzi-e a vizsgált térbe jutó csapadékot, függetlenül attól, hogy a növényzet magasságát figyelembe véve hol kell felvennünk az ún. vonatkozási síkot, azaz annak szükségessége, hogy vizsgáljuk a csapadék mennyiségének függély menti változását. Vannak mérések, amelyek azt jelzik, hogy a 2 m-en elhelyezett csapadékmérő kevesebb esőt mért, mint a szabványos, míg a 0,8 m-es szint alatt már változást nem észleltek (2. ábra) (Benes, 1972). Magyarország is részt vesz a nemzetközi referencia csapadékmérővel való széles körű WMO műszer összehason. EC =40 ВI О -2 0 Eltérés а felszíni csapadékmérőtől 2. ábra. A mért csapadék értékének változása a mérőedény magassági elhelyezésétől függően ( Benes nyomán) Fig. 2. Precipitation observed vs. height at which rain gage is mounted. 1 — difference relative to gage at the surface; 2 = height of rain gage above the terrain Fig. 2. Variation de la valeur des précipitations mesurées, en fonction de l'emplacement en hauteur de l'appareil de mesure. 1 = écart du pluviomètre pour des précipitations superficielles; 2 = hauter du pluviomètre au-dessus de la surface lító programban. Az ennek keretében gyűjtött adatok lehetőséget adnak a felvetett kérdés részletes elemzésére. Minthogy azonos magasságban elhelyezett, azonban különböző kialakítású és mérőfelületű edények adatai között is mutatkozott 2—2,5%-os szabályos hiba, feltehető, hogy az ábrán jelzett változást nem a csapadék menynyiségének a vizsgált hely magasságától függő különbsége, hanem mintavétel hibája okozza. A felszíntől távolodva növekszik a légmozgás turbulenciája és így a kihelyezett csapadékmérő okozta örvénylésmár a hulló esőszemek egy részét tovább sodorja. Ezért a magasabban elhelyezett edények általában a reálisnál kisebbb esőmennyiséget mérnek. Ezt igazolják a védőgallérral felszerelt gyűjtőedényekkel szerzett tapasztalatok. Ezek a felfogók az örvénylést megszüntetve a gallér nélküli mérőknél mindig
