Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Dégen Imre: A Tisza hasznosítása Magyarországon és a tiszavölgyi országok vízgazdálkodási együttműködése

A Tisza hasznosítása lf>7 I. táblázat Л Tisza vízgyűjtő területének országonkénti megoszlása Ország A vízgyűjtő területe ezer km® A vízgyűjtő összes 1 síkvidéki területéből való részesedés % Az ország egész területéből való részesedés % MNK 40,2 29,0 50 50 RSzK 72,0 40,0 24 30 SZU 12,7 8,1 4 jelentéktelen CSzSzK 15,3 9,9 4 12 JSzSzK 10,0 0,4 12 4 összesen 156,4 100 100 II. táblázat Л Tisza-völgy országonkénti lefolyási viszonyai Ország Az egyes országok területéről eredő sokévi átlagos lefolyás milliárd rrWév Sokévi fajlagos lefolyás l/sec/km

: MNK 1,0 2,2 RSzK 13,0 18,0 SZU 6,4 50,5 CSzSzK 5,0 32,4 JSzSzK 0,1 1,0 összesen 25,1 Átlagosan : 10,2 része a nyári félévre jut. A lehetséges párolgás és a csapadék különbözetéből adódó éghajlati vízhiány az Alföld középső térségében 50 év átlagában eléri a 175 mm-t, míg a növénytermesztés szempontjából alapvető jelentőségű ariditási tényező (a lehetséges párolgás és a csapadék hányadosa) 1,2 — 1.4 között van. A Tisza medence magyarországi területe az egész vízgyűjtő csapadékban legszegényebb, napsütésben leggazdagabb vidéke, ahol a nyári forróság tartós szárazsággal párosulva gyakran aszályt okoz, de ezt a térséget egyben gyakran veszélyezteti az árvíz és a belvíz. A Tisza medencében az éghajlati és a domborzati adottságoknak, a vízháztartási viszonyoknak megfelelően alakuló lefolyás a sokévi teljes és a fajlagos lefolyással jellemezhető. Ezek megoszlását a vízgyűjtő területen fekvő országok között а II. táblázat tartalmazza. A vízrendszer főfolvója a Tisza, az északkeleti Kárpátok két folyója, a Fekete és a Fehér Tisza egyesüléséből a Szovjetunió területén ered.