Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Felszín alatti víz nyomása 141. Ezért az előzőekben felsorolt hátrányok kiküszöbölése végett — elsősorban az árvízvédelmi gátak árvíz alatti megfigyelése érdekében — a ragasztott kavicsszűrös kúttípust alakítottuk ki (1. ábra). Ennek a kúttípusnak — a szűrője szilárd anyagú és előregyártott; — a szerkezete elemekből alakítható ki és a létesítés helyén szerelhető össze; — a létesítése csupán fúrási és szerelési munkát kíván; — az anyaga vegyileg semleges és korrózióálló, s végül — az észlelőcsöve kis átmérőjű, így a kútvízállások a nyomásváltozásokat gyorsabban követhetik. Ilyen ragasztott kavicsszűrőkkel ellátott észlelőkutak — üzemi módon létesített kísérleti észlelőhelyeken — kifogástalanul működnek. 1. A ragasztott kavicsszűrős észlelőkút szerkezete és építése a) A kút szerkezete A kút fő szerkezeti részei: szűrő, észlelőcsö és csősapkával fedhető védőcső. A szűrő : 100 cm hosszú, alul zárt, felül az észlelőcsőhöz történő csatlakozás érdekében duzzasztott 0 40 mm kemény PVC vázcsőből és az erre felragasztott 16,5 mm falvastagságú szűrőköpenijből áll. Ennek alapanyaga homogén szemszerkezetű d = 3 mm átmérőjű finom kavics, összeragasztva a vízáteresztőképességi együtthatója к = 7-10"

1 cms/. A szűrőköpeny, egyúttal a szűrő aktív hossza 60 cm. A vázcsövet az aktív felület 40%-án a szűrőköpennyel fedett hosszon 0 5 mm lyukakkal perforáltuk. Az észlelőcső: a szűrő vázcsövével egyező anyagú és keresztmetszetű PVC cső. A kút vízszintje a változó talaj vízállást közelítően az alábbi képletből számítható késéssel követi: ahol t a kút vízszintjének késése (s); о a kútcső belső sugara (cm); m a szűrőzött csőhossz (cm); к a vizsgált talajréteg szivárgási tényezője (cm); H a depressziós tölcsér becsült sugara (cm), és r a szűrőköpeny sugara (cm). Méreteink mellett — k= 10~

3cms1 áteresztőképességű talajt feltételezve — a kút kb. 5 perc késéssel követ 10 cm/óra vízszintemelkedést. Ez az értek gyakorlatilag elhanyagolható és a kút alkalmazhatóságát eldöntöttnek tekinthetjük. A védőcső: szerepe az észlelőcső védelme külső hatásokkal szemben. Ajánlott mérete 0 60 mm acélcső, hossza a beágyazás mélységétől függően 100—120 cm. b) A kút építése A furat mélyítése A szűrő és a felszálló észlelőcső elhelyezésére 0 80 mm, vagy ennél nagyobb, kézi vagy gépi fúrófelszereléssel mélyítettünk furatot. A fúrást béléscső védelme alatt a talajmechanikai feltárófúrásokkal azonos módon kell elvégezni. A munka közben fúrási jegyzőkönyvet vezetünk, amelyben rögzítjük a rétegváltozásokat, a megütött és harántolt vízadó rétegeket. A furat mélysége attól függ, hogy milyen mélységben, illetve melyik rétegben kívánjuk a talajvíznyomást észlelni. Tapasztalataink szerint árvízi megfigyelések céljára a hazai vízfolyások mentén 15 m-nél mélyebb fúrások készítésére nem kell felkészülni. A megfelelő mélység elérése után a furatot ki kell tisztítani és a furat talpának mélységét cm pontosán meg kell mérni. Az észlelőcső összeállítása A mérési mélység meghatározása után a szükséges csőmennyiséget a mérési mélység + (i0 cm csőkiállás figyelembevételével állítjuk össze. " A szűrőt és az első csőtagot összetoljuk, miután a kapcsolódó felületeket PVC ragasztóval bekentük. Ezzel a kötés erősségét és vízzáróságát is biztosítottuk (2. ábra). A további csőtagokat a rakatban alul levő cső végének duzzasztásával toldhatjuk egy-