Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Völgyzárógátak átszakadása 133 a) A (játtesten keletkezeit résen átbukó vízhozam meghatározása A víztározók kiürüléséhez a Q vízhozam meghatározását bukóképlet alkalmazásával oldottam meg. (Kozák Miklós: Hidraulika, Egyetemi jegyzet, II. kötet, 162 — 163. oldal.) Profilját tekintve a négyszögletes gyakorlati profilú, oldalkontrakciós és a tökéletlen átbukású bukó mutatkozott célszerűnek. A a visszahatási tényező meghatározásánál tett feltételezések vitathatók, bár közelítésnek elfogadható a Q = m

0ob.h.V'2gh képlet, ahol Q = a keresett vízhozam, a = visszahatási tényező, m

0 = átbukási tényező, b — átbukó víztükör szélessége, és h = átbukó vízmélység. Bazin szerint: <7=1,05 1 + 0. 3,2 —] M) az — hányados 2 és 5 között változhat, M, e és z értelmezését az 1. ábra mutatja. V<4t381 1. ábra. A gátszakadás vázlata Рис. 1. Схема прорыва дабмы А у viszony a tározók többségénél 0,1 — 0,2 között változik, így az előző feltételezések alapján (7s= 0,51. Az m

a átbukási tényező ezek szerint véve 0,35 — 0,42. Az egyszerűsítéseket végrehajtva a képlet a következőképpen alakul : Qmax = 0,18-h'b' y2gh b) A tározóból kiömlő víz sebességének számítása a gát szelvényében y Q max ~ F ahol Q

max = vízhozam, F=a kiömlési szelvény területe és V = a kiömlő víz sebessége. b A kiömlési szelvényt háromszög alakúnak feltételezve F = —

Л, így У : Qmax 2 Q„ b-h c) A duzzasztómű alatt keletkező rohanó víztömeg mélysége (hullámmagasság): A völgyszelvény keresztmetszetét parabola alakúnak feltételezve a következő