Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése

A felszíni lefolyás vizsgálata 7 I. RÉSZ A FELSZÍNI LEFOLYÁS ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATA A tanulmány első részében a lefolyás általános jellemzését szolgáló vizsgálatokat tárgyaljuk, kiegészítve azokat az alaphozam alakulásának törvényszerűségére vonatkozó kutatásokkal és a hidrológiai jelenségek periódusainak elemzésével. Ez a két utóbbi témakör már lényegében a száraz időszakok jellemzéséhez nyújt elméleti alapot és gyakorlati számítási módszert. Az alapvízhozam ugyanis a kisvizes periódus mértékadó vízkészletének tekinthető, így egy-egy levonuló hullám süllyedési görbéjének meghatározására a kisvízi készlet rövid idejű előrejelzésének tekinthető, az alapvízhozam hosszabb távú előrebecslése pedig szezonális előrejelzést tesz lehetővé. A perióduskutatás alapjában az egymást követő évek száraz vagy nedves jellegéről tájékoztat, így egyaránt szolgálhatja akár a vízkárok (árvíz, belvíz) elleni védekezés felkészülését, akár a várható vízhiány előrejelzését. Egyegy árvíz tényleges veszélyessége nagymértékben függ azonban az árhullám egyedi jellemzőitől, míg a száraz idényben hosszabb időszak átlagos jellege szabja meg a vízhiány elhárításához szükséges döntéseket. A kisvízi perióduson belül ugyanis — részben a tározás kiegyenlítő hatása, részben a vízhasználók időszakos vízhiány tűrése miatt — az egyedi (pl. napi) vízhozamértéknek az átlagos viszonyokhoz viszonyítva mutatkozó szórása sem a felkészülést, sem a meghozandó intézkedéseket lényegesen nem befolyásolja. így a perióduskutatást is a kisvízi időszakok jellemzőinek meghatározását segítő vizsgálatok részének tekinthetjük. A teljes anyagnak két önálló részre történő felbontása, ha azt mereven követnénk, szükségessé tenné, hogy két helyütt szóljunk a rendszervizsgálatok hidrológiai alkalmazásáról, hiszen a rendszermodellek részben egy-egy árhullám előrejelzését, részben egy hosszabb időszak vízjárásának a csapadékadatok és a vízgyűjtő állapotát leíró paraméterek alapján történő meghatározását szolgálják, így mindkét említett témakör részei. Ezért a modellek osztályozását, általános ismertetését az első részben foglaltuk össze, míg a második részben az árvízi vizsgálatokat tartalmazó anyagban csak utalunk azokra. Az előzőekben kifejtettek alapján a tanulmánynak ez, a jelszíni lefolyás általános kérdéseit összefoglaló része négy részlettémát vizsgál: — a hatékony csapadék alakulását, — a felületi lefolyás és az összegyülekezés folyamatát, ezen belül a hidrológiai modellek alkalmazását, — az alapvízhozam meghatározására irányuló kutatásokat és — a hidrológiai jelenségek periodicitásának elemzését. A felsorolt témakörökben elért kutatási eredmények ismertetése után térünk azután rá a tanulmány következő részében az árhullámok hidrológiai vizsgálatának tárgyalására. I. Л hatékony csapadék meghatározása A hatékony csapadék kifejezés — bár elterjedten alkalmazzuk — nem teljesen egyértelmű fogalom, inert nem tünteti fel, milyen szempontból való hatékonyságról kívánunk beszélni. Az általános szóhasználat szerint a teljes csapadéknak a felszíni lefolyást létrehozó részét jelöljük ezzel a szóval. A fogalom értelmezése szerint