Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Zsilák Endre: A nagy fedettségű, telített jégmozgás néhány elméleti kérdése

A nagyfedettség

û, telített jégmozgás 111 Ha nem áll fenn az e~

(°'»e

_

c°'

!<sce

_t

0'

!

i egyenlőtlenség, a (8) egyenlet a következő alakú lesz: - Q 1 + + t'

b{ 1 + e-'» [ 1 + e.s ( 1 - k) 1} •+ :2e~'í- D

h = 0, ahol + 2s + 2s

2) + e-'.J} Számításokkal igazolható, hogy co/

2ë 5,0 esetén nagyságának nincs jelentősége. Az ellenálló erő állandó tagjának figyelembevétele esetén D kifejezése taggal egészül ki. Természetesen ügyelni kell arra, hogy az összefüggések v

2

Skv

x esetén érvényesek. Az ellenálló erő nyomástól független tagjával kapcsolatban vizsgálni kell a parti jéggel történő összefagy ás, ill. az ott levő egyenetlenségek lenyíródásából származó ellenállás, valamint a szél hatását. A nyíróellenállás szerepét érzékelteti az alábbi számpélda. г>

2 = 0 és 10 feltétel esetén a

0=Bßv*[(k+sy] + s* /f = 0,1 ; В = 200,0; /3=0,0005; т = 100,0; ^=1,0 értékekkel számolva az összefagyandó vagy elnyíródó felület 0,00004 m

2/m értékre adódik. Látható, hogy igen kis nyíróellenállás a jégmozgás akadályát jelenti. в v

2 A szél figyelembevétele esetén D értékéhez kifejezés adandó hozzá, feltételezve, hogy a szél iránya ellenkező értelmű az áramlás irányával és £ = 0. ß

s2 értéke 2-106 nagyságúra vehető fel a szovjet szabvány szerint. 10 m s

_

1-os szélsebesség esetén 4%-os hatásfokcsökkenés adódik, a fentiekben már ismertetett értékkel számolva. 4. Összefoglalás Az ismertetett vizsgálat a jégmozgást síkbeli mozgásként és a jellemző mennyiségek keresztszelvény szerinti átlagértékének figyelembevételével tárgyalja. A kiindulás két determinisztikus differenciálegyenlet. Itt kell megemlíteni, hogy az egyes jégtáblák mozgása eltér a jégmező általános mozgásától. Az egyes jégtáblák különböző alakja, forgó mozgása, keresztirányú, sőt az áramlással ellentétes mozgása, egymás közötti nagyszámú ütközése, összefagyása és az egyéb jelenségek miatt a jégmozgás dinamikája magas fokon sztochasztikus jellegű. A kérdés sztochasztikus differenciálegyenletekkel történő megközelítése azonban jelenleg nehézségekbe ütközne, miután nem ismertek az egyes változók eloszlásfüggvényei. A jelenség determinisztikus felfogása és a sztochasztikus jellegnek az egyes tényezők tág határok közötti változtatásával történő figyelembevétele a nagyfedettségű, telitett jégmozgás több jellegzetességére hívta fel a figyelmet.