Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

2. füzet - Jolánkai Gyula: Az árvédelmi töltéserősítések egyes kérdései

AZ ÁRVÉDELMI TÖLTÉSERŐSÍTÉSEK EGYES KÉRDÉSEI' JOLÁNRAI GYULA

2 I. Az árvédelmi gátak védőképességét befolyásoló tényezők A magyarországi gyakorlat szerint az árvédelmi vonalak védőképessége akkor elegendő mértékű, lia a gátak kiépítése olyan, és rajtuk a védekezésnek olyan lehetőségét teremtették meg, hogy — a kettő együttesen — meg tudja akadályozni a védett terület elöntését. Ellenkező esetben a védőképesség nem elegendő mértékű és növelésre szorul.

3 Gyakorlati szempontból nézve a kérdést, annak megállapítására, hogy a védőképesség mértéke elegendő-e, az árvíz alatti megfigyelések szolgálnak. A veszélyes tüneteket mutató gátszakaszokat és a csak hatalmas munkával elhárított gátszakadások helyeit az árvíz után megerősítik. A védett terület elöntése a töltés meghágása, vagy gátszakadás esetén következhetik be. Mivel a töltés meghágása — földből készített töltésekről lévén szó — egyúttal a gátszakadást is úgyszólván minden esetben maga után vonja, azért a továbbiakban — egyszerűség kedvéért — elegendő lesz csak a gátszakadásokról beszélni és ezek okait vizsgálni. A gátszakadások okainak vizsgálata két szempontból szükséges: — így állapítható meg, hogy milyen építési (erősítő) munkálatokkal lenne célszerű a gát védőképességét fokozni, — az árvízvédekezésre — mely a védőképesség egyik fontos összetevője — milyen feladatok bízhatók úgy, hogy azokat biztonságosan el is lehessen végezni. Az előbbiek részletesebb elemzése eredményezi a 2. fejezetben bemutatandó — „vegyes" rendszerű — töltéserősítési szelvényeket, az utóbbiak meghatározása tekintetében pedig indokoltnak ítélhető az a kiindulás, mely szerint: ...„nem szabad az árvízvédekezést ésszerűen meg nem oldható feladatok elé állítani". Ilyen feladatok a tapasztalat szerint a következők lehetnek : 1. a töltéskoronának az árvíz alatt nagy hosszakban történő magasítása; 2. a hírtelen keletkező — előkészületi időt nem, vagy alig engedő — és szakadást hirtelen okozó meghibásodások elhárítása, valamint 3. a mentett oldali terep nagyméretű, árvíz alatti terhelő munkálatai. A gáterősítő munkálatoknak tehát olyanoknak kell lenniük, hogy eme 1—3. pont alatti teendőknek az árvízvédekezésre való hárítása a fő védelmi vonalakon 'A tanulmány szerzője a gyakorlat szempontjából fontos; eléggé nem vizsgálható kérdést tárgyal, és a műszaki megoldásra — kísérleti jelleggel — javaslatot is tesz. A kérdés maga árvízvédelmi tárgya miatt széles körű érdeklődésre tarthat számot. Ezért készséggel közöljük a tanulmányt azzal, hogy lapunk olvasói mind az elmélet igényeinek, mind a gyakorlat tapasztalatainak és szükségleteinek feltárásával a tanulmányban foglaltakat vitassák meg, esetleg egészítsék ki. Tömör és rövid hozzászólásaikat a vitarovatban való közlés végett a szerkesztőséghez f. év augusztus hó közepéig küldjék be. (Szerkesztő) 2 Jolánkai Gyula mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ny. tud. főmunkatársa, műszaki tanácsadó 3 Ez a felfogás — amint a továbbiakból kitűnik — az igen ritkán előforduló „katasztrofális" mértékű nagy árvizek vonatkozásában felülvizsgálatra szorul. 6»