Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

80 Varga József tehető, hogy a fejlesztési körzetek közművel való ellátása a ráfordítások csökkenő hasznosulása alapján történik a körzeten belül. Jelölje <rl, o2, стЗ ezeket az arányokat. Tegyük fel, hogy Hl, ... Hh, fejlesztési körzetek egy véletlen létszám realizációja a periódusok végén a következő: Lll, ...., Lhl, ...., L12,...., Lh2, L13,...., Lh3 Soroljuk be ezeket a számokat a fejlesztési körzetekre megszabott kategóriákba. így minden L adathoz párosul a yll, y41 modulációs tényezők egyike. Az L második számjele kifejezi, hogy a létszámadat 1985, 2000 vagy 2020-ra vonatkozik-e. Ezzel kell egyeztetni а V normát és a a közművesítési arányt. E négy tényező produktumával, К = L • у -jV • cr becsüljük a fejlesztési körzetek aktuális, kommunális vízigényeit a periódusok végére, melyeket K-vel jelölünk. Most már megadhatjuk az elosztó művek méreteit a kommunális víz esetében. Tekintsük a Hl, Hh, fejlesztési körzeteket pontosnak. E pontokban K/360 m

3/np vízigény jelentkezik. Az elosztó művek kapacitását tehát л A A K = K/360-al azonosítjuk. К függ L.től, h-től és a jellemzett periódustól. Modellünk, mint korábban említettük, nem foglalkozik az 1970-ben már kielégített igényekkel, amit jelöljön K0. Az elosztó művek tervezett kapacitása, К végül K=K-K0 m

3/np értéknek adódik. Rendezzük táblázatba és kódoljuk az elosztó művek kapacitását: A fejlesztési körzetek elosztó műveinek Fejlesztési 1 1985 1 tervezett kapacitása kommunális vízre К körzetek h 2000 2 2020 3 KII jelenti pl.'az első fejlesztési körzet elosztó művének 1985-re tervezett kapacitását. 3.2.1.2. Ipari vízigény Az ipar, mint a más gazdasági ágazatok fejlődését alapvetően befolyásoló és mint a legmagasabb nemzeti jövedelmet előállító ágazat jelentősége mintegy kötelez létfeltételeinek gazdaságos, tervszerű biztosítására. Innen adódik, hogy az ipar növekedését nem akadályozhatják alapvető infrstrukturális hiányok általában, legfeljebb csak a települési hely vonatkozásában, ami már gazdaságossági kérdés. Vegyük tehát alapul a 4. munkahipotézis alapján képzett normákat és jelöljük Jl, J2, J3-mal ezeket. E normákban kifejeződik az ipar adott fejlettségi szinthez tartozó struktúrája. De a régió fejlesztési körzetei létszámuk, szakképzettségi viszonyaik, természeti adottságaik stb. alapján eleve kizárhatnak bizonyos ipa-