Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A IV. ötéves terv időszakában kiépítésre kerülő öntözőfürtök műszaki előkészítése az előre meghatározott program szerint halad, eltekintve a gépi áttelepítésű öntözőberendezések alkalmazhatósága miatti megtorpanástól. Az öntözésfejlesztésben sürgős feladatként jelentkezik a gépi áttelepítésű öntözőberendezések gyártásának megkezdése és forgalmazása. Minden további késedelem visszahat a műszaki tervezésre, a későbbi tervszállítás pedig a kivitelezési munkák befejezésének, illetve a hasznosítás megkezdésének elhúzódását eredményezheti. 4. A IV. ötéves tervben öntözésfejlesztést megvalósító gazdaságok gazdálkodásának helyzete A IV. ötéves terv során öntözésfejlesztést megvalósító gazdaságok fejlődésének irányát és dinamikáját, az eredményes öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtésére irányuló törekvését folyamatosan figyelemmel kísérjük. A vizsgálatokból az alábbi főbb következtetések vonhatók le. Az öntözésfejlesztésben részt vevő gazdaságok talajadottsága lényegesen jobb az országos átlagnál, a növénytermelés hozamszintjei is kedvezően alakultak. A nagyobb hozamszintek következtében a vetésszerkezet az árunövénytermelő területek javára változott. Az árutermelés nagyságrendjét vizsgálva megállapítható, hogy ezekben az években a búza értékesítése stagnált, a cukorrépa, burgonya és takarmánygabonáé csökkent, a kukoricáé növekedett. A növénytermelés fejlődésének eredményeként az állati termékek értékesítése is növekedett. A már említett javuló hozamszintek, a növekvő árutermelés és az egyes termékek értékesítési árainak növekedése következtében a vizsgált gazdaságok árbevétele évről-évre nőtt. Ugyanez jellemző a termelési érték alakulására is, bár az ennek előállításához szükséges ráfordítások is nagyobbak lettek. Az 1967—69. évek között egyértelmű fejlődés állapítható meg, viszont 1970-ben — elsősorban a kedvezőtlen időjárás hatására — a gazdaságok termelési költségei, ezen belül főként az anyagköltségek olyan nagy mértékben növekedtek, hogy a nyereség összege csökkent. Az előző években képzett biztonsági tartalék felhasználásával vált lehetővé, hogy a gazdaságok fejlesztési és részesedési alapja csak az 1969. évitől maradt el. Ennek ellenére az egy főre jutó részesedési alap általában egyenletesen növekvő tendenciát mutat. A fejlesztési alap felhasználása mellett az állami támogatás — de a hitelfelvétel is — a gazdaságok eszközellátottságának és ezáltal vagyoni helyzetének javulását tette lehetővé. Az öntözésfejlesztést megvalósító állami gazdaságok eszközellátottsága — a termelőszövetkezetek jelentős fejlődése ellenére is — kedvezőbb, azonban valamennyi kiválasztott gazdaság lényegesen nagyobb ütemben fejlődött az országos átlagnál. Vizsgálataink alapján egyértelműen megállapítható, hogy azokban a kedvezőbb adottságú, magasabb termelési színvonalon gazdálkodó, jobb 247
