Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
b) a tervezett dinamikus vízszint, a böge kiépítési vízszállítása mellett kialakuló és az alvízszinttartó által szabályozott magassági pontból kiinduló legnagyobb tervezett esésű felszíngörbe; c) a szélső statikus vízszint, a vízszinttartó pontatlansága folytán a szabályozott szint felső eltérési pontjából kiinduló és nulla vízszállítás mellett kialakuló vízszintes felszíngörbe; d) a szélső dinamikus vízszint, a vízszinttartó pontatlansága folytán a szabályozott szint alsó eltérési pontjából kiinduló és a kiépítési vízszintszállítás mellett kialakuló legnagyobb tervezett esésű felszíngörbe; ej a jellemző vízszint, a legnagyobb vízmennyiség mutatójú, azaz az élettartam során a legnagyobb vízmennyiséget szállító vízhozamhoz (általában a kiépítési vízhozam kétharmadához) tartozó és a szabályozási vízszint magasságból kiinduló felszíngörbe. Az üzemvízszintek figyelembevétele lehetővé teszi azt, hogy a csatornák kialakításánál több mértékadó üzemállapotot vegyünk figyelembe. A csatornák szivárgási, párolgási veszteségének és a koronaszint magasságának meghatározásánál például a szélső statikus vízszint a mértékadó. A mederszelvény kialakításához — a hidraulikai számításhoz — a szélső dinamikus vízszintet kell alapul venni. Hiszen ez kapcsolódik a kiépítési, legnagyobb mértékadó vízszállításhoz. A vízhozamváltozások levonulási idejének számításához szükséges medermélységet — jó közelítéssel — a jellemző üzemvízszint alapján kell meghatározni. Az öntözőrendszer irányító müvei a szállító pályán, a csatornákban, csővezetékben áramló víz irányítására szolgálnak. Feladatuk az áramló víz energiatartalmának, mennyiségének szabályozása, illetve vezérlése és az üzembiztonság fenntartása. Az irányító művek közé sorolhatók a főcsatornák beeresztő zsilipjei, a fürtvízkivételek, a bögéző vízszinttartók, a fogyasztói vízkivételek, a biztonsági művek (vészkiömlők, fenékkiürítők, vízleadó műtárgyak stb.) és az egyéb művek (pl. hidak, bújtatok, átereszek). A kiskörei öntözőrendszerekben irányító művek kialakításával kapcsolatos általános követelmények az alábbiak: — az irányító művek működésük során a legnagyobb vízmennyiséget szállító vízhozam tartományában, azaz a kiépítési vízhozam kétharmadában kell, hogy a legpontosabban működjenek; — az irányító művek működésének folyamatos ellenőrzéséről, a működés regisztrálásáról, a fontosabb műveknél a távjelzésről megfelelő berendezések felszerelésével kell gondoskodni; — lehetővé kell tenni — a mű jellegétől függően — az időjárástól független megközelítés lehetőségét; — a művek, szerkezetek kialakításánál biztosítani kell a balesetvédelmi szempontok betartását és a fenntartási munkák zavartalanságát elsősorban a megfelelő hozzáférhetőséget, cserélhetőségét; — az irányító műveken a műtárgyak ellenőrzésére, a környező csatornaszakaszok fenntartási munkáinak megkönnyítésére fix magassági jeleket, és azonos alapsíkú (85,00 m Orsz.) lapvízmércéket kell elhelyezni. 240