Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

nyitás, míg a gravitációs vízkivételeknél, a palástos vízadagolóknál, a hidránsoknál a kézi mozgatást alkalmazzák. A termelői vízkivételek normális működése során a nyitásuk, — elsősorban a nagyobbaké — fokozatosan kell történjen, nehogy a hirtelen bekövetkező leszívás hatására a böge vízszine túlzottan lesüllyedjen, míg az alsóvezérlés alapján a kívánt vízhozam felülről érkezik. Nagyobb fogyasztói vízkivételeknél a fokozatos zárás követelménye is felmerül. A fogyasztói vízkivételek nyitásával egyidejűleg automatikusan működésbe lép a vízfogyasztást regisztráló berendezés. Normális üzem esetén a szolgáltató csak időszakonként ellenőrzi a fogyasztó által kezelt vízkivételt és az automatikus mérőberendezés működését, leolvassa a fogyasztott vízmennyiséget, amely a vízdíj számlázás alapját képezi. A vízkivétel szabálytalan használata vagy vízkorlátozás esetén a szolgáltató a vízkivételt teljesen vagy részlegesen lezárhatja. Ha a fogyasztói vízkivételeken a fogyasztás automatikus regisztrálása nincs megoldva — a rendszer működésbe lépésének esetleg az első éveiben — akkor a fogyasztott vízmennyiséget naplózni kell. Ebben az esetben azonban a termelői vízkivételeket a szolgáltatónak sokkal sűrűbben és szigorúbban kell ellenőriznie. A vízszolgáltatás eredményes végrehajtása érdekében nagy súlyt kell helyezni a fenntartási munkafolyamatok tervezésére és megfelelő megvalósítására. E munkafolyamatok kétirányúak. Az egyik csoportba a hirtelen, előre nem látható károsodások (töltésszakadás, zsiliptábla meghibásodás stb.) kijavítása, másikba az előzetesen, tervszerűen ütemezhető feladatok (iszaptalanítás, gaztalanítás, festés, mázolás stb.) elvégzése tartozik. A hirtelen jelentkező károsodások valószínűsége rendszeres karbantartással és állandó ellenőrzéssel nagymértékben csökkenthető, de elvileg és gyakorlatilag meg nem szüntethető. A fenntartás során gondot kell fordítani a létesítmények, különösen a vízszállító csatornák környezetének megfelelő kialakítására. Az esetleg keletkező pangó vizeket el kell vezetni, ezeknek környezetében burjánzó növényzetet ki kell irtani. A munkák ütemezését befolyásolhatják a száraz és nedves évek periodikus változásai. Egyes munkákat nedvesebb évekre lehet előirányozni, míg másokat száraz évekre. A munkáknál mindinkább törekedni kell a gépesítésre. A létesítmény állagának megóvása és fenntartási munkák megelőzése érdekében fokozott gondot kell fordítani a létesítmények állandó ellenőrzésére. Az öntözőrendszer működése során a rendkívüli működési állapotok is előfordulnak, ezek a következők: felvonulás, vízkorlátozás és rendkívüli csúcsüzem, levonulás, téli üzem, belvíz üzem. Közülük a rendkívüli csúcsüzemmel foglalkozunk részletesebben. Az öntözési igények — hazai körülmények között — változó jellege folytán a teljes kiépülés után 5 évenként előfordulhat olyan nagyon száraz nyár, hogy átlagosan 10—15 napig, vagyis a művek élettartamának 2—3%-ában az igények meghaladják a vízszállító művek kapacitását. Ugyanakkor azonban mivel a rendszer hidrológiai méretezése a 80" 0-os tartósságú vízhozamokból indult ki, a teljes kiépülés után az évek 20%-ának nyarán számolni kell hidrológiai vízhiánnyal. Tekintetbe véve 236