Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

célszerű előirányozni. (A „közvetett" hatásterületen azért válik lehetővé a fejlesztés, mert az öntözésre rendelkezésre álló, itt átfolyó vizek eddig a szolnoki térségben korábban létesített öntözések céljára lettek kiosztva, és a vízlépcső üzembe helyezése után ezeket a vízhasználatokat a vízlépcső tározójából lehet kielégíteni. Így a tározó feletti folyószakaszok öntözővízkészlete felszabadul az e folyószakaszok menti öntözés-fejlesztésre.) 2. A mezőgazdasági hasznosítási (kapcsolódó) beruházások I. üteme Az előzőekben említett általános hasznosítási koncepció, és a Tiszavidéki Mezögazdaságfejlesztési Irodának (TMI) a felmérési tanulmányai alapján indult meg az egyes öntözőfürtök beruházásának az előkészítése. Ennek során — mindenek előtt a vízlépcső öntözőrendszereinek területén meglevő, régi, kisebb öntözőrendszereknek a jászsági és a nagykunsági öntöző főcsatornákra való átkapcsolását, majd — a másodrendű főművek és — az új öntözőfürlök beruházását kellett megindítani. Az „átkapcsolási" munkák sorában 1975-ig a régi kiskörei, tiszasülyi, kőtelki, milléri, tiszabői és villogói felső öntözőrendszerek átépítési munkái indulnak meg. Ezek így az új „nagy" rendszerek egyes fürtjeivé alakulnak át, éspedig a Jászsági I., II., III., X. és a Nagykunsági III. és IV. jelű fürtökké (1. ábra). Ezek közül a kiskörei, a tiszasülyi, a milléri és a tiszabői rendszerek átkapcsolási munkái a vízlépcső üzembe helyezésének időpontjára (1973 tavaszára) készülnek el, a kőtelki rendszeré 1974-ben, a Villogó felső szakaszáé pedig 1975-ben. E munkák költsége kereken 230 millió Ft-ot tesz ki. Az átkapcsolási munkáknak három célja van: — a Kisköre—Szolnok közötti folyószakaszon a nagyobb úszóműves vízkivételek megszüntetése és ezáltal az úszóművek üzemképességéhez szükséges tiszai vízszint előállítása érdekében eddig továbbengedett 25 m

3/s többlet vízhozam felszabadítása az öntözésfejlesztés érdekében, — az új módon történő, gravitációs vízellátás révén olcsó, korszerű megoldások váltják fel a régebbi — többnyire provizórikus — megoldásokat, és végül (de nem utolsó sorban) — kikapcsolásra kerülnek a belvízi főcsatornák az öntözővízvezető csatornahálózatból, amitől a talajvízszínben észlelt emelkedések megszüntetése és a vízminőség javulása egyaránt várható (ez azért nagyon jelentős, mert a vegyszereknek a mezőgazdaságban is jelentkező előretörése miatt egyre nagyobb károk jelentkezhetnek a kettős-működésű csatornákból víz zel ellátott öntözőterületeken). 220