Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

1. füzet - Varga József: A regionális vízellátó rendszerek hosszútávú tervezéséről

A regionális vízellátó rendszerek 89 A régiók lélekszámának a becslésénél, legalább az első periódusban, a vándorlási egyenleg milyenségét is figyelembe kell venni. A további periódusokban, tekintettel a 2. munkahipotézisre, a nők fokozatos munkábaállítására, valamint a periódusban feltételezett fejlődési viszonyokra, már ésszerűnek tűnhet a kiegyenlített népmozgás feltételezése a régiók között. Jelölje Lt; L2; és L3 a szóbanforgó régió lélekszámát a három periódus végén, tehát 1985; 2000 illetve 2020-ban. Az ipari és kommunális vízigények becsült adatai most már az egy főre vélelmezett átlagos és csúcsfogyasztási normák, valamint a prognosztizált lélekszámok produktumaiként nyerhetők: Minőség 1985 2000 2020 Ipari víz m

3/np (190-210)L1 (500-550)L2 (800-900)L3 Kommunális víz m

3/np (72-87) Ll (165-1965)L2 (186-201)L3 Modellünk ennek az igénynek csak az 1970-hez képest kielégítetlen részével foglalkozik. Most vizsgáljuk meg a mezőgazdaság öntözővíz igényét a szóbanforgó régióban. Országos szinten az öntözhető terület 1970-ben mintegy 7%-át teszi ki a mezőgazdasági művelésre alkalmas területnek. Az öntözhető területekre jutó átlagos öntözővíz mennyiség 4000 m

3/ha/év körül van. A lehetőségeket a mezőgazdasági üzemek általában nem merítik ki. Álljon itt 1967—1970 közötti évekre vonatkozó kimutatás-ban: Megnevezés 1967 1968 1969 1970 Öntözhető 1000 ha 411 422 442 458 Öntözött 1000 ha 205 365 221 109 Vízhasználat m

3/ha 2650 2282 2525 3579 Ezek az adatok régióként más-más képet mutatnak. A vízhasználat pl. függ a klimatikus viszonyoktól, a talaj minőségétől, a termelési struktúrától, az öntözés módjától stb. A mezőgazdaság termelési sutruktúrája, a művelési mód, a terméseredmények stb. érzékenyen fognak reagálni az ipar mennyiségi és strukturális változásaira. A mezőgazdaság tovább fog „iparosodni", A lehetőségek érzékelésére álljon itt néhány szélsőséges adat. Az európai „Hatok" 1966—1970 közötti és Magyarország 19/0-re vonatkozó egyes termés átlagai a következők voltak q/ha: Megnevezés Búza Árpa Kukorica C. répa Burgonya Hatok

1

4 30,4 31,9 44,7 431 233 Magyarország

1

5 21,3 19,5 33,8 287,3 104,1 1965-ben, Hollandiában 456,1 hatóanyag kg műtrágyát használtak fel hektáronként, Magyarországon 28,6 kg-ot.

1

6 (1970-ben már kb. 150 kg-ot értünk el.) 1

1 Púcs Ervin: Az új közös piac. Gazilasúg. VI. 2. " Statisztikai Évkönyv. 1970. " Tóth A. Ernő: Az élőmunka felhasználás arányváltozásai a mezőgazdaságban. Közaazdasáai Szemle. 1971. 10.